2009. november 23., hétfő

Ínhüvelygyulladás - tenosynovitis



Ismét a sors fintora: Miután az égig dícsértem a fallabdázást, össze is csomagoltam és két hét kihagyás után ismét ütőt fogtam a kezembe. Csakhogy nem a már jól megszokottat, hanem egy eddig sosem próbált darab akadt a kezembe. Az eredmény, iszonyat fájdalom a jobb csuklómban, melynek mozgásai is jelentősen beszűkültek. Diagnózisom: tenosynovitis, vagyis ínhüvelygyulladás.
Általában egyenletes, hosszantartó, erős megterhelés, vagy szokatlan tartási rendellenesség ( számítógép billentyűzet, egér használata) váltja ki a mozgató inak tokjának megvastagodását, gyulladását. Hatására az ín már nem tud könnyedén csusszani, akadozik, ez érezhető ropogást, mozgásbeszűkülést okoz, mely természetesen fájdalommal is jár.
Kezelésében legfontosabb a kímélet, az adott ízület rögzítése, ill passzív tornásztatása. A Nem Szteroid gyulladáscsökkentők használata ( akár tabletta, akár gél formában) szintén erősen javasolt. Az ízület polcolása, jegelése is sokat segíthet a gyógyulásban. A terhelés fokozatos növelése nagyon fontos, mely a folyamat könnyen krónikussá válhat és sok panaszt okozhat a beteg számára. Az ímént említett kezelés nálam eddig bevált, szépen csökkennek a panaszok , szerintem a hét végén ismét bevállalok egy játszmát, immár a megszokott ütővel.

2009. november 19., csütörtök

Fallabdázni márpedig muszáj!

Mindenkinek javaslom, hogy találjon egy olyan sportot, amit mindenkor szívesen űz. Külön hasznos, ha ez a mozgásfajta a mindennapi életvitelhez szükséges izmaink, ízületeink általános állapotát szintentartja, javítja. Blogíró kollégáim a futásra és az úszásra esküsznek és nagyon helyesen teszik, bár a futás eléggé igénybe veszi a térdízületeket, de ez megfelelő cipőválasztással ( lásd előző bejegyzésünk) csökkenthető. Az én sportjaim a fallabda ( squash) és a röplabda. Lássuk mennyire igazak a squashra az előbb említett kritériumok!
A fallabdát jól tapadó cipőben játsszák, a labda apró és nagy sebességgel pattog, bármelyik falra üthető. Ennek következményeképpen a játékosok mozgásában gyakori irányváltások dominálnak, melyek különösen igénybeveszik a bokaízületeket, valamint a térdek feszítő izomzatát, szalagrendszerét és az ízületi porcot. A rotációs mechanizmusok gyakran okoznak meniscus sérülést. A labda sokszor csak néhány centiméterrel a padló felett repül, emiatt a játékosok előrehajolva ütik meg. Az ágyéki gerincszakasz számára a folyamatos hajolás-felegyenesedés komoly próbatétel, a gerinc menti izomzat jelentős munkavégzésre van ítélve. Az irányváltások és a hirtelen elindulások-megállások szintén fokozott terhelést jelentenek a törzsizomzat számára. A vállak ( legalábbis az ütőt fogó oldalon) sem ússzák meg a fallabdázást, a nagy kilengéssel járó, nagyenergiájú lendítések könnyen sérüléshez vezethetnek.

Elolvasva amit írtam, a fallabdázás nem tűnik különösképpen egészséges sportágnak. És mégis! A rendszeres edzések során az izmok, ízületek kiválóan alkalmazkodnak, felnőnek a feladathoz, ennek hatását pedig a mindennapokban is érezzük. Kevesebb a derékfájás, a törzsizomzat tónusa fokozódik, a combizomzat megerősödik. Megfelelő bemelegítést követően, folyamatos koncentrációval és odafigyeléssel elképesztően szórakoztató tud lenni a squash. Fontos az izomzat karbantartása, különösen hosszabb kihagyás után érdemes edzés előtt néhány alkalommal átmozgatni a térdstabilizáló izomcsoportokat, valamint a törzs- és gerinc tartóizmait. Ebben nem szégyen gyógytornász segítségét kérni, de egyszerű, otthon is elvégezhető gyakorlatokról van szó. Ha ezeket szabályokat betartjuk, a fallabda kiváló kikapcsolódást biztosít, javítja mozgáskoordinációnkat, állóképességünket, reflexeinket, segíti koncentrálóképességünket, helyzetfelismerésünket. Arra az egy órácskára az ember elfelejti a főnökét, a munkáját, a gondokat, a problémákat. Tökéletes kikapcsolódás. Jópofa a futás is és az úszás is, de fallabdázni muszáj!
A videón Jonathon Power. A labdát ne is próbáljuk meg követni, figyeljék a fehér pólós játékost...


2009. november 7., szombat

A futás eufóriát okoz és függőséget alakíthat ki


A legújabb kutatások alapján vált ismertté a tény, hogy a rendszeres testmozgás,

így a futás a szervezetben a morfiumhoz hasonló vegyületeket, úgynevezett

endorfinokat szabadít fel, így a rendszeres testedzés jó hangulatot kiváltó hatása

is érthetővé válik.


A Tufts Egyetemen állat kísérleteket végeztek, melyek során két

patkánycsoportot vizsgáltak. Az egyik csoport ketreceibe tettek futó

kereket, a másikéba nem. Emellett mindkét csoportot megfelezték, és míg

az első csoportfél egész nap kapott táplálékot, addig a másik csak napi

egy órán át, hogy kevesebb időt töltsenek táplálkozással és több idejük

maradjon futni. A több hétig tartó kísérleti körülmények után az állatoknak

naloxont, a morfium és az endorfinok ellenszerét adták be. Azt vizsgálták,

hogy a beadott szer milyen erős megvonási tüneteket okoz,

így arra kaptak választ, hogy a kísérleti felállás alatt mennyi endorfin

szabadult fel az állatoknál. A várakozások szerint a nagyobb mennyiségű

endorfinhoz szokott patkányok között a naloxon beadása súlyosabb

megvonási tüneteket kellett, hogy okozzon, mint azoknál az állatoknál,

amelyek kevesebb endorfinhoz voltak szokva.


Az eredmények kiértékelése alátámasztotta az előzetes elvárásokat:

azoknál az állatoknál, akik szinte egész nap futhattak, jelentősen erősebb

megvonási tüneteket észleltek, mint a másik csoport állatainál, így bizonyítást

nyert, hogy a rendszeres testmozgás az endorfinok felszabadításán keresztül

jó hangulatot okoz. Talán ez lehet a magyarázata az örökérvényű

"ép testben ép lélek" mondásnak is!


A cikk a Behavioral Neuroscience című folyóiratban olvasható teljes terjedelmében

itt: http://http://www.apa.org/journals/releases/bne1234905.pdfapa.org/journals/releases/bne1234905.pdf




2009. november 1., vasárnap

Vállbetegségek 2. rész - A vállízület ütközéses szindrómája (impingement-syndrome)


A vállízület egyik leggyakoribb betegsége az úgynevezett ütközéses szindróma (impingement-syndrome). Ilyenkor a vállcsúcs alatti anatómiai tér – rendszerint gyulladás miatt – beszűkül, és a rotátor köpeny minden egyes felkar mozdulat során becsípődik a vállcsúcs és a felkarcsont közé súlyos, egyre erősödő fájdalmat kiváltva.
A leggyakrabban megeröltetés, kisebb-nagyobb sérülés, esetleg egy rossz mozdulat után alakulnak ki a panaszok, de gyakran szerepel az előzmények között hideg levegő hatása, például lehúzott ablakkal való autóvezetés is. A kezelés célja ilyenkor az, hogy a gyulladást valamilyen módon – gyógytornával, fizikoterápiával, gyógyszerrel, injekcióval – megszűntessék, hogy újra legyen elegendő hely a szabad mozgásokhoz. Ha ez gyógyszerekkel nem lehetséges, akkor műtétre van szükség. Rendkívüli fontosságú, hogy már enyhe panaszok esetén szakemberhez forduljunk, hiszen az időben elkezdett kezeléssel, és az ezzel párhuzamosan végzett, szakember által irányított gyógytornával elkerülhető a súlyosabb fájdalom, a mozgásbeszűkülés, akár a műtét is.sérülés, esetleg egy rossz mozdulat után alakulnak ki a panaszok, de gyakran szerepel az előzmények között hideg levegő hatása, például lehúzott ablakkal való autóvezetés is. A kezelés célja ilyenkor az, hogy a gyulladást valamilyen módon – gyógytornával, fizikoterápiával, gyógyszerrel, injekcióval – megszűntessék, hogy újra legyen elegendő hely a szabad mozgásokhoz. Ha ez gyógyszerekkel nem lehetséges, akkor műtétre van szükség. Rendkívüli fontosságú, hogy már enyhe panaszok esetén szakemberhez forduljunk, hiszen az időben elkezdett kezeléssel, és az ezzel párhuzamosan végzett, szakember által irányított gyógytornával elkerülhető a súlyosabb fájdalom, a mozgásbeszűkülés, akár a műtét is.

2009. október 26., hétfő

Miért fontos a jó futócipő? Melyek a jó futócipő ismérvei? Milyen cipőt válasszunk?

Futás során lépésciklusonként minden egyes talajt érés egy-egy ütésként jelentkezik, így ez a sport fokozott megterhelést ró az alsó végtag teherviselő ízületeire, a bokára, tédre és a csípőkre. Emellett a folyamatosan ismétlődő tengelyirányú terhelés igénybe veszi a teljes gerincoszlopot is, leginkább az ágyéki-keresztcsonti és az ágyéki-háti csigolyák átmeneténél. Hogy ennek a folyamatosan ismétlődő erőnek a káros hatásait csökkentsük, rendkívül fontos, hogy hol, milyen talajon és milyen cipőben futunk. Elsősorban a természetes, füves talajok, valamint a külön erre a célra készített futófelületek ajánlatosak a rendszeres futásra, amennyiben ez lehetséges, a beton, aszfalt kerülendő, hiszen a túl kemény talajra való érkezéskor lényegesen komolyabb erők hatnak a mozgásszervrendszerre is.

A jó futócipő felépítésénél fogva segít elkerülni a túlterhelésből adódó panaszokat, emellett segíthet a sérülések megelőzésében is.

A futócipőnek alapvetően két elvárásnak kell megfelelnie: könnyűnek kell lennie, hogy lehetőleg ne jelentsen plusz terhet sportolás közben, ugyanakkor ellenállónak is kell lennie, hogy a futás során hatékonyan tudja csillapítani az ütéseket. Nyilván minél könnyebb egy cipő, annál kevésbé ellenálló, és fordítva. A kifejezetten versenyre készített futócipők rendszerint lényegesen könyebbek (kb 180-240 g), ugyanakkor 150-300 km után elhasználódnak. A hétköznapi, vagy hobby futásra alkalmas cipők nehezebbek ugyan (kb. 300-400 g), de ezek 700-1000 km-t is kibírnak. Különösen igaz ez a terepfutásra tervezett cipők esetében, melyeknél a felsőrész felépítése is ellenálló anyagokból történik, hogy az egyenetlen talajon való futás közben jelentkező többlet terhelést bírják. Fontos lehet még, hogy kinek milyen a lábboltozata, milyen a lábformája. Célszerű tájékozódni futócipő vásárlása előtt, hogy futás közben lábunkkal inkább befelé, középen, vagy éppen a talp külső éle felé terhelünk-e, ugyanis ennek megfelelően lehetőség van a cipők közötti választásra. Legegyszerűbb módszer ennek eldöntésére, ha megnézzük valamelyik korábbi futócipőnket, és leellenőrizzük, hogy a talp melyik részét koptattuk el. (a témáról többet a lenti videón hallhatnak) Ugyancsak létezik egyes gyártók kínálatában azonos méreten belül különböző lábszélességre gyártott cipő is, így a szélesebb lábúak is találhatnak maguknak kényelmes lábbelit. Mindenképpen fontos, hogy kényelmesen illeszkedő, a lábujjak előtt kb 0.5-1 cm szabad helyet adó, így a funkcionális hosszat biztosító cipőt válasszunk. A cipőt ne használjunk tovább, mint amit a gyártó ajánl, mert egy bizonyos távolság megtétele után a cipő anyagai elhasználódnak, így a felső rész kevésbé lesz képes tartani a lábat, teret engedve esetleges sérüléseknek. Emellett a talp rész anyaga is meggyengül, csökken a talajt éréskor kifejtett tompító hatás, és ez hosszú távon komoly ízületi problémákhoz vezethet.


2009. október 21., szerda

Kinezio Tape a labdarúgás élvonalában is!



A napokban fantasztikus sikerrel zárult U20-as futball világbajnokságon, valamint a bajnokok ligája elmúlt fordulójában több játékoson is láthattuk a Kinezio Tape-et. Amint az a mellékelt fotón is látható, az élsprotban is előszeretettel alkalmazzák ezt a modern eljárást húzódások, rándulások kezelésére. A képen az Inter focistája, Cambiasso combján látható a gyógyítő erejű szalag.

2009. október 11., vasárnap

Gerincferdülés, hanyagtartás









Az egészséges gerinc sem teljesen egyenes. Vannak olyan természetes görbületei, melyek nélkülözhetetlenek a felegyenesedve járáshoz. Azonban a görbületek változása új szerkezet termet az izmok munkájához, melyek emiatt túlterhelődhetnek, később panaszokhoz vezethetnek


A gerinc oldalirányú görbületei nem természetesek, ezt az állapotot hívjuk scoliosisnak-gerincfedülésnek. Leggyakoribb formája a fiatalkori scoliosis, melynél anatómiai deformitás szerencsére nem áll fenn, az elégtelen izomzat és a kóros terhelés együttesen okozza az elváltozást.


Kezelésében az első és legfontosabb lépés, az elváltozás észlelése! Ez elsődlegesen a szülők feladata, hiszen már kialakult panaszok esetén a kezelés már nehezebb. Sok haszna van a rendszeres szűrővizsgálatoknak, akár iskolai keretek között, akár egészségtudatos életvitel részeként. Fontos tehát odafigyelni néhány árulkodó jelre:
* a fej, nem a test középvonalában áll
* az egyik váll magasabban áll
* bordapúp látható a göbület oldalán
* fokozott a háti göbület
* oldalirányú görbület a háti-, vagy ágyéki gerincszakaszon
A kezdetben panaszmentes elváltozás kezelés nélkül a későbbiekben igen sok fájdalmat, kényelmetlenséget tud okozni. A folyamatos, egyenetlen terhelés miatt testünk egyensúlya megbomlik, mely miatt derékfájdalom, csípő- térdpanaszok alakulhatnak ki.
Szerencsére az időben észrevett és megfelelően kezelt fiatalkori scoliosis sok gyógytornával és kitartással kiválóan kezelhető. Az izomzat megerősítésével, valamint a helyes testtartás, mozgásminták begyakorlásával a deformitások jól korrigálhatóak. Fontos a gerinc melletti (paravertebralis) izmok erősítése, az izomtónus beállítása, mely lehetővé teszi, hogy ne kelljen állandóan odafigyelni, hogy hogyan tartsuk magunkat, hanem a jó testtartás legyen az állandó. Javasolt ötlet a kezelés során időről-időre többirányból fényképet készíteni a betegről, így a gyógytorna eredménye kiválóan követhető lesz. Orvosi vizsgálat mindenképpen kötelező a kezelések előtt, itt is dokumentáció, a pontos jelenlegi állapotok rögzítése történik, valamint a terápiás terv is ennek során születik meg, melynek alapján a gyógytornászokkal célzottan kezdhetik meg a tornát. Egyszerű esetben a gyakorlatokat 5-10 alkalom során a beteg megtanulja, így azokat otthon is szorgalmasan gyakorolhatja. Komplexebb esetekben az rendszeres gyógytornász felügyelet javasolt. Speciális gyógymód a scoliosis kezelésében a Schrott- módszer, melynek alkalmazásával többdimenziós gerincgörbületek is eredményesen korrigálhatóak, ismét csak az izomzat áthangolásával.
A rendszeres hát- és törzsizomerősítő gyógytorna mellett fontos a rendszeres sportolás, az izmok általános kondícióban tartása, a megfelelő testtartás, valamint a mozgásban gazdag életvitel.
További információ: www.mentakozpont.hu

2009. október 3., szombat

Vállbetegségek - anatómiai alapok 1. rész

A civilizált életformával járó, a felső végtagokat érintő fokozott megterhelés gyakran jelentkezik vállfájdalmak képében. A váll eredetű fájdalmak pontos megértéséhez szükséges ismerni a vállízület anatómiájának alapjait is: a váll az emberi test legnagyobb mozgásterjedelmű ízülete, egyik másik ízülettel sem vagyunk képesek ilyen szabad mozgásokra. Ahhoz, hogy a felkarcsontot ilyen tág határok között tudjuk mozgatni, részben szükség van a környező ízületek mozgásaira, ugyanakkor a lapocka és a felkarcsont közötti ízület különleges felépítésére is. A szabadságnak azonban ára van: nevesen a felkarcsont rögzítettsége az ízületi vápában relatív szegényes. A sekély vápa szélén mindössze egy vékony porcgyűrű található, mely – több más képlet melett – az ízület stabilitásáért lesz felelős. Érthető tehát, hogy ha ez a vékony gyűrű megsérül, könnyen válik instabillá az ízület. Ennek is köszönhető, hogy a leggyakrabban ficamodó ízület is éppen a váll. A felkarcsont feje leggyakrabban előre és lefelé ficamodik, ilyenkor gyakran megsérül a stabilitásért felelős porcgyűrű, az úgynevezett labrum is, emellett a felkarcsont fején is benyomat, az úgynevezett Hill- Sachs laesio alakul ki. A sérülés mechanizmusát megtekintheti az alábbi videon:





A következő bejegyzésben a vállízület egyik leggyakoribb elváltozásáról, az ütközéses syndromáról írunk.


Bővebb információért, a betegség kezelésével kapcsolatos felvilágosításért, gyógytornáért forduljon bizalommal a Menta Egészségközpont munkatársaihoz!









2009. szeptember 19., szombat

Meniscus szakadások kezelése

A meniscusok a térdízület belsejében helyezkednek el. Kollagénből, kötőszövetből és porcsejtekből állnak, gyűrű alakúak. Sérüléseiket köznapi nyelven porcleválásnak szokták nevezni. Sajnos elég könnyen sérülnek, leggyakrabban sportoláskor, de bizonyos foglalkozások ( fokozott terhelés, a térdízület kényszertartásával járó munkák) és térdízületi kopás is elősegíti szakadásukat. A mediális ( belső) meniscus sérülése a gyakoribb. A sérülés fő tünete a fájdalom, az ízület mozgáskorlátozottsága, visszatérő, fájdalommal járó roppanás érzés a térdkalács alatt-mellett. Friss sérülése legtöbbször az ízület gyors duzzanatával jár, mely sokszor ízületi bevérzés következménye. Fizikális vizsgálat mellett a diagnosztika fő elemei az ultrahang, illetve MR vizsgálat. Kezelésében vezető helyen áll az arthroscopia ( térdízületi tükrözés), melynek során apró nyílásokon ceruza vastagságú kamerát és egyéb műszereket lehet az ízületbe vezetni, majd szemellenőrzés mellett megoldható a probléma. Az ellátás típusa több tényezőtől függhet. Fiatal betegnél, ha csak kismértékű a szakadás, közel az ízületi tokhoz, szóba jöhet a levált meniscus visszavarrása. Kiterjedt szakadásnál a levált részt el kell távolítani, mert ízületi elakadást, az ízületi porc pusztulását okozhatja.
A műtétet követő időszakban igen fontos a rendszeres combizomerősítő gyógytorna, melynek során a térdízület stabilitása maradéktalanul visszaállítható.

Az alábbi videón megtekinthető az eljárás kivitelezése egy rövid videón.
További információért: http://www.mentakozpont.hu

2009. augusztus 27., csütörtök

Amit a lúdtalpról tudni érdemes

Hányszor hallottuk már, hogy valakinek akkora lúdtalpa van, hogy már gágog! De mi is valójában a lúdtalp? Latin nevén "pes planus", vagyis lapos láb. A lábcsontok normál esetben két boltívet alkotva ( haránt és hosszboltozat) helyezkednek el, így biztosítva a terhelés optimális eloszlását. A boltozatok megtartásáért a lábcsontok közötti szalagok és izmok a felelősek. A modern, sima talajokon való járás ( parketta, padló, járólap) nem segíti elő a lábizmok fejlődését, mivel a láb számára a teljes talp érintkezése a legstabilabb. Göröngyös talajon, kavicson, füvön járáskor a lábizmok folyamatos munkájára, egyensúlyozásra van szükség, így ez kiváló ellenszere a hosszboltozat süllyedésének. Gyermekkorban, 5-7 éves kor alatt szinte mindenki lúdtalpas még, hiszen lábunkat még alig használtuk, honnan is lennének erős lábizmaink? 18 éves korig aktív tornával még a leghangosabban gágogó lúdtalpak is sikeresen korrigálhatóak, csak napi 15 perc odafigyeléssel.


Korrekciós (lúdtalp-) betét viselése nem is javasolt fiatal életkorban, hiszen viselésekor pazarul megtámasztja a boltozatokat, de éppen ezért a meglevő izmaink is elsorvadnak, mert nincs rájuk szükség és viselhetjük a betétet életünk végéig.
Ugyanakkor fontos a lúdtalp korrekciója, mert már gyermekkorban is panaszossá válhat, már kisebb megterheléskor is fájdalom jelentkezhet. Hosszútávon térd, csípő, gerinctáji problémákat is okozhat.
Napi 15 perc odafigyeléssel tehát nagyon sok gondtól kímélhetjük meg magunkat, szeretteinket, de még a pénztárcánkat is!
További információkért tekintese meg honlapunkat ( http://www.mentakozpont.hu ), vagy keressen fel minket személyesen egy lúdtalp szűrővizsgálat erejéig!

2009. augusztus 15., szombat

Kinesiotape


A nyári sportműsorok alkalmával sokaknak feltűnhetett néhány sportoló különböző színű szalagokkal a testén. Hát ők minden valószínűség szerint a Kinesiotape módszerét alkalmazták. De mire is jó ez?
Izomgyulladás esetén a bőr és az izom közötti terület komprimált. Ebből következik a nyirokfolyadék csökkentett mértékű kiáramlása a gyulladásos területről, amely a nyirokrendszer zavarához vezet. Ez a kompresszió és a nyirokfolyadék csökkent lefolyása ingerli a fájdalom receptorokat a bőrben és lokális fájdalom kialakulásához vezet. Ha a bőrt az érintett területen a szalag felhelyezése előtt és közben megnyújtjuk, a bőr a felragasztott szalaggal együtt a nyugalmi állapotba való visszahelyezést követően hullámos bőrráncot képez. Ez a bőrránc-effektus képezi a Kinesiotape módszer legfontosabb alapelvét. A megemelés következtében fokozódik a nyirokképződés a cutis-subcutis területén lévő nyirokkapillárisaiban. Ezáltal a nyirokfolyadék egyszerűbben tud a nyirokrendszerbe visszajutni, csökken a nyomás a szövetközti térben így a bőr receptorok ingerlése is csökken. Bővebben a http://www.mentakozpont.hu -n vagy személyesen a Menta Egészségközpontban!

2009. július 19., vasárnap

Manuálterápia, de mi is az?


A manuálterápia az ízületek csökkent vagy megnövekedett mozgékonysága következtében kialakuló reverzibilis (visszafordítható) károsodások diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Célja a mozgásrendszer komplex kezelése, a mozgásszervi funkciók megbomlott összhangjának helyreállítása, a mozgás javítása, a fájdalomcsillapítás.
A manuálterápia nem csontkovácsolás, vagy csontrakás. Megalapozott, speciális technikák állnak a terapeuta rendelkezésére, melyet nagyon részletes, minden izületre kiterjedő vizsgálat előz meg. Majd ezt követi az ízületi károsodás kezelése speciális fogások és technikák segítségével, melyek kizárják a kezelni nem kívánt, egészséges szegmenteket.
www.mentakozpont.hu/szolgaltatas/Manualterapia

2009. július 18., szombat

Befagyott váll

A betegség alapja, hogy - pontosan nem ismert okokból - a vállízületi mozgások fájdalmassá válnak, ezzel párhuzamosan beszűkülnek. A végső stádiumban a mozgások minimálisak, fájdalmasak, a váll a mindennapi használatra gyakorlatilag alkalmatlan. A nem műtétes kezeléssel arra van lehetőség, hogy a betegség természetes lefolyását lerövidítve visszanyerjük az ízület eredeti funkcióját.
Az első lépés az ízületi tok tágítása, a szalagok, ínak nyújtása óvatos tornagyakorlatokkal. A mozgásterápia során a felkar forgó mozgásár kell először helyreállítani, majd a kar oldalra és előre emelését. Fontos a szakember irányítása, mert Ő tudja eldönteni, hogy milyen erősségű mozgással nem okozunk még további károkat.
Amennyiben az óvatos torna nem hozza meg a kívánt eredményt, szóba jön az altatásban végzett bemozgatás. Ezt követően átmeneti rögzítés után ismét a mozgásterápiáé a főszerep.
Fontosak az úgynevezett izotonikus gyakorlatok, amikor állandó ellenállással szemben ( gumiszalag) erősítjük a váll izmait. Speciális, finom, egyensúlyozó gyakorlatokkal az idegrendszer izmokat beidegző, az ízület helyzetét érzékelő funkcióját is felfrissíthetjük.
Jó hatású a gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés mellett ultrahang, elektromos kezelés alkalmazása is.
A kezelés időtartama a betegség stádiumától, súlyosságától függ, de elmondható, hogy időben elkezdett komplex kezeléssel, rendszeres gyógytornával az egyébként 2-3 évig tartó betegség idelye lerövidíthető 4-6 hónapra. Súlyos esetben még megfelelő ellátás mellett is 9-12 hónap a gyógyulási idő.

2009. július 14., kedd

Plasztikai műtét után...


Sokaknak okoz gondot, hogy nincsenek igazán tisztában azzal, hogy mire is vállalkoznak, amikor a plasztikai sebész kése alá fekszenek. Nem szabad elfelejteni, hogy a kívánt eredmény eléréséhez az utógondozás majdnem annyira fontos, mint a beavatkozás maga. Éppen ezért már az operáció tervezésekor fontos tudni, hogy mely dolgokra kell odafigyelni a mellműtétet követően és tudatosan kell készülni a műtétet követő mozgásformák helyes elsajátítására a mozgásbeszűkülés megelőzése érdekében.
A rendszeres gyógytorna legalább olyan fontos, mint a megfelelő rögzítés, a türelem, vagy a kényelmes viselet. Sőt! A gyógytorna kihagyhatatlan! Néhány, szakemberrel eltöltött alkalom után a páciens már önállóan is el tudja végezni a gyakorlatokat, de a rendszerességet akkor sem szabad feledni. www.mentakozpont.hu/szolgaltatas/Emloplasztika

2009. június 29., hétfő

Egész nap ülök, mégis fáj mindenem..


Napjainkban egyre többen dolgoznak irodában, végeznek ülőmunkát, élnek mozgásszegény életet. Sajnos kevés helyen fordítanak figyelmet a munkahely ergonómikus kialakítására, a megfelelő berendezés kiválasztására, a dolgozók pontos üléspozíciójának beállítására, s igen kevés esetben marad alkalom időközönként átmozgatni nyakunkat, vállunkat, elzsibbadt derekunkat. Tartósan irodai munkát végzők körében (különösen nyáron, légkondícionált helyiségekben) igen nagy gyakorisággal jelentkezik állandó tarkótáji fájdalom, fejfájás, vállövi panasz, zsibbadás, mozgatásra jelentkezô csuklófájdalom, valamint hosszú üléshez, terheléshez társuló derékfájdalom.
Gondolta volna, hogy ezek a panaszok sok esetben napi 10-20 perces gyógytornával orvosolhatók? Nem kell feltétlenül bonyolult gyakorlatokra gondolni, az esetek jelentős részében egyszerű mozgásformák is jelentős javulást hozhatnak, de legalábbis megelőzhetik a komolyabb panaszok kialakulását:
1. Ne átalljuk hasznáni a lépcsőt. Egészségesebb, mint lifttel közlekedni..
2. Ha sokat ülünk egy helyben, bújjunk ki a cipőből és tornáztassuk a lábunkat, mozgassuk át a bokaizületet minden irányban, próbáljunk az ujjainkkal olyan mozdulatot tenni, mintha egy ceruzát szereztnénk felvenni a földről. Akár izomláz is lehet a vége..
3. Néhány karkörzés, fejkörzés, a derék átmozgatása friss vért juttatva izmokba felfrissíti az elgémberedett tagjainkat.
4. Időnként székből felállva csináljunk néhány gugolást, törzskörzést. A vérkeringés élénkítése az agyműködésünkre is jótékony hatással lesz!
Szakképzett gyógytornászok segítségével megtanulhatunk összetett, rövid gyakorlatsorokat, amelyek napi rendszerességgel alkalmazva segítenek testünk és lelkünk frissen tartásában. Kérje orvosa, gyógytornásza tanácsát!

2009. június 28., vasárnap

Melyik a számomra legmegfelelőbb sport?

Általánosan elmondható, hogy a rendszeres sportolás jó hatással van a szervezetre. Növeli az állóképességet, fejleszti az izomzatot, mozgáskoordinációt. Segítségével megelőzhetőek a keringési, szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség. Segít a felesleges kilók, zavaró zsírpárnák leküzdésben, bőrünket, izomzatunkat feszessé teszi, javítja a testtartást. Mozgásszervi megbetegedések esetén, sérüléseket követően a gyógytorna, izomerősítés, óvatos sportolás elengedhetetlen a mielőbbi felépüléshez.
Oda kell azonban figyelni, hogy milyen sportot is választunk! Elővigyázatlan, túlzott terheléssel könnyen a várt hatás ellenkezőjét érhetjük el. Minden sportban egyedi mozgásmintákat találunk, melyek egyes izmokat, ízületeket jobban, másokat kevésbé terhelnek. Fontos, hogy elvárásainknak, terhelhetőségünknek, esetleges panaszainknak megfelelően válasszuk ki a sportágat, így hatékonyabbá téve a mozgást!
Az alábbiakban néhány testtájat veszünk górcső alá, összefoglalva, hogy melyik mozgásminta javasolt, vagy nem javasolt az erősítésére. Természetesen javaslataink nem azt jelentik, hogy a felsorolt sportokat egyáltalán nem szabad végezni, hanem csak annyit, hogy fokozott odafigyeléssel, előre megtervezett intenzitással érdemes az újfajta mozgást elkezdeni. Panaszok, sérülés, illetve bizonytalanság esetén érdemes állapotfelmérést végeztetni, feltétlenül javasolt mozgásszervi szakorvos segítségét kérni a megfelelő sport kiválasztásában.

Derék, ágyéki gerincszakasz

Az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz a derékfájdalom, lumbágó. Ennek legfőbb okai rendszerint az irodai munkakör, illetve a túlzott fizikai terhelés. Irodában a rossz üléspozíció, mozgásszegény életmód, fizikai munka esetén pedig az izomzat számára túlzott terhelés a fájdalom forrása.
Javasolt: Olyan sport, mely a gerincet a lehető legkevésbé veszi igénybe, de az izomzatot jól átmozgatja. Ilyen a rendszeres úszás ( elsősorban hát- és gyorsúszás), mely a gravitáció kikapcsolásával leveszi a terhet a gerincről és az ízületekről, de az izomzat nagy részét igen hatékonyan erősíti. Már kialakult, vagy rendszeresen visszatérő panaszoknál gyógytornász felkeresése javasolt. Egyénre szabott hátizomerősítő, gerincstabilizáló gyakorlatokkal a hátizmok mellett a hasizmok és egyéb, a testtartásban aktívan résztvevő törzsizmok is jól kondícionálhatók. Megelőzésre, szintentartásra kiválóan alkalmas a pilates, melynek gyakorlatait gyógytornászok fejlesztették ki és szintén a gerinc mozgásainak javítását, az izmok tónusának beállítását szolgálja. A kerékpározás, szobakerékpározás, spinning a gerinc terhelését tekintve jók, hátrányuk, hogy a hátizomzatot, felsőtestet kevésbé érintik.
NEM javasolt: szélsőséges gerincmozgással, hajlongással járó sportok, melyek az izomzatot ciklikusan, a teljes mozgástartományban igénybe veszik. Pl.: talaj- és szertorna, evezés, fallabda, röplabda
A sok futással, ugrálással járó mozgások ( hosszútávfutás, foci, röplabda) nem megfelelő izomállapot esetén könnyen sérüléshez, fájdalom kialakulásához vezethetnek, csakúgy, mint a direkt terheléssel járó sportok ( súlyemelés, konditerem).

Csípő és térd

A csípő és térdízületek teherviselő ízületek, ami azt jelent, hogy minden lépésnél a testsúly egésze a támasztó oldali ízületre nehezedik. Általános esetben ez nem probléma, de a túlsúly, vagy a túlzott terhelés ( sok futás, súlyemelés) hosszútávon az ízületi porc, izmok, inak túlterheléséhez, fájdalom kialakulásához vezethetnek. Külön jelentőséggel bírnak a térdsérülés utáni állapotok, amikor is az izomzat erejének fejlesztése lehet az egyetlen mód egy esetleges műtét elkerülésére.
Javasolt: Ízületi terheléssel nem járó sportok ( úszás, kerékpározás), az izomzat helyes tónusának, a normál ízületi pozíciónak beállítása gyógytornával. Konditeremben csak a speciális térdgépek használata javasolt, amelyeken az ízületet direkt terhelés nem éri.
NEM javasolt: Tartós, rázkódással járó mozgás ( futás – kemény talajon, betonon különösen nem!), direkt terhelés ( súlyemelés, súllyal guggolás). A térdízület összetett felépítése miatt igen jelentős a sérülésveszély a kontakt sportoknál ( pl.: karate), illetve a gyors irányváltásokkal járó labdasportoknál ( pl.: foci, kézilabda, fallabda).

Remélem, a fenti tanácsokkal elősegítettük a megfelelő sportág kiválasztását! Minden kérdésben szívesen állunk rendelkezésükre!




2009. június 26., péntek

Gerincpanaszok kezelése műtét nélkül?

A leggyakoribb mozgásszarvi panaszok a gerincoszlopot érintik. Minden korosztálynak megvan a saját, az adott életkorhoz társuló gerincbetegsége: gyermekkorban elsősorban a gerincfejlődési rendellenességek, és a gerincferdülés (scoliosis) okoznak problémát, felnőttkorban a túlterheléses panaszok (gerincsérv - discus hernia), valamint az ülőmunkát végzők derék- és nyaktáji fájdalmai gyakoriak, míg időskorban a degeneratív elváltozások és a csontritkulás (osteoporosis) a legjellemzőbbek. A beteg életkorától és a betegség jellegétől függetlenül, a gyógyítás egyik alappillére a rendszeres, szakszerû gyógytorna. Segítségével a gerincoszlop és a gerinckörüli izmok közötti finom egyensúly helyreállítható, a deformitások kialakulása megelőzhető, vagy a már létrejött eltérések további súlyosbodása lassítható. Növelhető a beszűkült, fájdalmas gerincszakaszok mozgástartománya, ezzel betegeink panaszmentessé, fájdalommentessé tehetőek. Csontritkulás esetén a szakszerű torna – gyógyszeres terápiával kiegészítve – a csigolyatörés megelôzésének, valamint a csontritkulásos fájdalom megszüntetésének a leghatékonyabb módja. A korszerű fizioterápiás elveket követve a megfelelő gyógytorna kiválasztása után (McKenzie, Schroth) a kezelés szükség szerint kiegészíthető elektromos interferencia, TENS, soft laser, illetve ultrahang terápiával is.
http://www.mentakozpont.hu/szolgaltatas/Felnott_gyogytorna/Gerinc_gyogytorna

2009. június 24., szerda

Mozgásterápiáról általában..

A mozgásterápia mára a mozgásszervi megbetegedések orvoslásának, megelőzésének alapelemévé vált. Legyen szó különböző ízületi fájdalmakról, sérülések, műtétek utáni rehabilitációról, mozgásbeszűkülésről, vagy akár veleszületett deformitásokról, gyógytorna, masszázs vagy manuálterápia nélkül elképzelhetetlen a kezelés. Emellett a mozgásterápia egyedülállóan képes arra, hogy a keleti típusú, évszázados tapasztalatokra épülő technikákat ötvözze a modern, nyugati típusú gyógymódokkal, biztosítva ezzel a legkiválóbb eredményt. http://www.mentakozpont.hu/