A civilizált életformával járó, a felső végtagokat érintő fokozott megterhelés gyakran jelentkezik vállfájdalmak képében. A váll eredetű fájdalmak pontos megértéséhez szükséges ismerni a vállízület anatómiájának alapjait is: a váll az emberi test legnagyobb mozgásterjedelmű ízülete, egyik másik ízülettel sem vagyunk képesek ilyen szabad mozgásokra. Ahhoz, hogy a felkarcsontot ilyen tág határok között tudjuk mozgatni, részben szükség van a környező ízületek mozgásaira, ugyanakkor a lapocka és a felkarcsont közötti ízület különleges felépítésére is. A szabadságnak azonban ára van: nevesen a felkarcsont rögzítettsége az ízületi vápában relatív szegényes. A sekély vápa szélén mindössze egy vékony porcgyűrű található, mely – több más képlet melett – az ízület stabilitásáért lesz felelős. Érthető tehát, hogy ha ez a vékony gyűrű megsérül, könnyen válik instabillá az ízület. Ennek is köszönhető, hogy a leggyakrabban ficamodó ízület is éppen a váll. A felkarcsont feje leggyakrabban előre és lefelé ficamodik, ilyenkor gyakran megsérül a stabilitásért felelős porcgyűrű, az úgynevezett labrum is, emellett a felkarcsont fején is benyomat, az úgynevezett Hill- Sachs laesio alakul ki. A sérülés mechanizmusát megtekintheti az alábbi videon:
A következő bejegyzésben a vállízület egyik leggyakoribb elváltozásáról, az ütközéses syndromáról írunk.
Bővebb információért, a betegség kezelésével kapcsolatos felvilágosításért, gyógytornáért forduljon bizalommal a Menta Egészségközpont munkatársaihoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése