A következő címkéjű bejegyzések mutatása: térd. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: térd. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 12., szerda

Az átkozott ITBS- Iliotibialis szalag szindróma


Elmondhatjuk, hogy most már végérvényesen megkezdődött a tavaszi futószezon! Jó hír ez sok profi és amatőr futónak, akik heti rendszerességgel indulnak különböző aszfaltos és terepfutó versenyeken. A legjobb teljesítmény elérésének egyik alapfeltétele a megfelelő felkészülés, ezt már régóta tudjuk. A jelentős ízületi terhelés sok esetben azonban még a gondos előkészületek ellenére is panaszok kialakulásához vezethet. 

2011. december 10., szombat

Mit lehet tenni a térdkalács ismétlődő ficama esetén?

Patella luxatio akkor következik be, amikor a térdkalács (patella) elhagyja a combcsont végén található árkot ( luxálódik). 

2011. március 28., hétfő

Porckopás okozta fájdalmak csökkentése

Az ízületi porc kopása igen fájdalmas megbetegedés. Kezdetben csak induláskor jelentkeznek panaszok, melyek a fájdalmas ízület bemozgatását, bemelegítését követően megszűnnek, sokszor még terhelés közben sem jönnek elő. Később a fájdalmak egyre gyakrabban fordulnak elő, az ízület már kisebb megterhelésre is érzékennyé válik, megduzzad.

2010. december 31., péntek

Mi kell egy jó arthroscopos műtéthez?

Az arthroscopia ( artroszkópia, ízületi tükrözés) napjaink egyik legelterjedtebb és legsokoldalúbb ortopédiai beavatkozása. Az elmúlt évtizedekben elképesztő fejlődésen ment keresztül és mostanra számos műtéttípus végezhető általa a Betegek számára jóval kisebb műtéti terhelést okozva.

2010. december 7., kedd

Meniscus sérülések

Korábban emlegettük már a meniscusok sérülését, illetve a lehetséges tennivalókat. Most egy kicsit mélyebben ássuk bele magunkat a témába. Több ízületben is találunk meniscust, ami egy kis rostos porcgyűrűt jelent. Legjellemzőbben a térdízületben fordul elő, ahol fontos funkciót lát el és sérülése is igen gyakori.

2010. október 13., szerda

A fájdalmas térdkalács

A térdízületünket alkotó csontok egyike a térdkalács (latinul patella). Mindenki jól ismeri, könnyen kitapintható, a térd mozgatásakor fel-le mozogva segíti az ízületi mozgásokat.

2010. július 24., szombat

Porcsérülések ellátása - Mozaikplasztika

Korábban is írtunk már róla, hogy az ízületi porcfelszínek épsége mennyire fontos egy ízület életében. A hyalinporc igen jól struktúrált képződmény, komoly terhelést visel el még normál hétköznapi életvitel mellett is, sportolóknál,fizikai munkát végző embereknél pedig egészen figyelemreméltó a teherbírása.

Ezt a

tulajdonságát különleges szerkezetének köszönheti. A porcsejtek (chondrocyták) között található kollagén rostok speciális térhálós szerkezete dómszerűen épül fel, így a normál terhelési erőket kiválóan elviseli.

2010. május 25., kedd

Porcsérülések ellátása - mikrofraktúra

Az ízületi porc normális esetben igen szilárd és rendkívül rugalmas anyag is egyben. Komoly terhelésnek is ellenáll életünk során. Gondoljunk csak arra, hogy mekkora nyomást kell kibírnia egy profi súlyemelő porcának, illetve mennyire tartósnak kell lennie egy hivatásos hosszútávfutó térdeinek. Természetesen ezek extrém példák és sajnos a hétköznapokban ennél jóval kisebb erőkre is sérülhet a tükörsima porcfelszín valamely ízületünkben. A balesetek különösen veszélyesek, de kóros anatómiai helyzetek, nem megfelelő terhelés is porcdefektusok, akár mély, kráterszerű porcfekélyek kialakulásához vezethetnek. A jellemző tünet általában a terhelésre jelentkező fájdalom, ízületi duzzanat. Orvosi vizsgálat feltétlenül javasolt, mindenképpen kiegészítendő röntgen és akár MR vizsgálattal is. Sok esetben azonban még a modern képlakotó vizsgálatok sem tudják egyértelműen kimutatni a panaszok okát. Konzervatív kezelésre nem múló panaszok esetén térdízületi tükrözés, arthroscopia javasolt. Ennek során a kérdéses területet látótérbe hozhatjuk és szükség esetén elvégezhetjük az egyik ajánlott porcellátási módszert, a mikrofractúrát. Mély, akár csontig hatoló, de viszonylag kis kiterjedésű és jól körülírt porchiányok egyik kezelési módja a porcréteg alatti (subchondralis) csontállomány megfúrása, berepesztése, melynek során bevérzés, majd másodlagos porcképződés zajlik a területen, kitöltve a porcfekély kráterét.


Ki alkalmas mikrofractúrára?


  • Akinél a panaszokat a porckárosodás okozza.
  • Akinél a károsodás kis kiterjedésű és a környező porcfelszínek épek.
  • Azok, akik aktív életet élnének a tünetek hiányában.

Kinél nincs értelme az eljárásnak?

  • Akiknél az egész ízületet érintő porcpusztulást, arthrosist észlelünk
  • Inaktív betegeknél, akik egyébként sem mozognak
  • Azoknál, akik nem alkalmasak a műtétet követő rehabilitációs kezeléseket végigcsinálni.

Hogyan működik?
A subchondralis csont sérülése bevérzéshez, őssejt kiáramláshoz vezet, ez másodlagos porc kialakulást eredményez. Sajnos ez az új porc nem a kiváló tulajdonságokkal rendelkező hyalinporc, mely minden ízületünkben megtalálható, hanem annál jóval gyengébb rostos porc. Szerencsére az esetek többségében ez is elegendő a panaszok megszűnéséhez és az ízületi funciók tartós visszanyeréséhez.

Hogyan csinálják?
Az eljárást ízületi tükrözés, arthroscopia során lehet végrehajtani. Első lépés a szabad, levált porcdarabok eltávolítása. Az kezelendő terület ideális mérete 2 cm-nél kisebb és jó minőségű, egészséges porcterületek veszik körül. Az ellátás során egy néhány mm átmérőjű hegyes árral ( vagy akár fúróval) apró lyukakat készítünk a szabad csontfelszínekben. A lyukak száma függ a kezelendő terület nagyságától, általában 5-10 lyukat kell készíteni.

Rehabilitáció
A módszer egyik kulcsa a műtétet követő tehermentesítés, melynek során a friss porcot megkímélve lehetőséget biztosítunk annak megtapadására. Ez általában 6-8 hétig szükséges, természetesen

közben a terhelés nélküli ízületi mozgások szorgalmasan gyakorolandók. Az ízület mozgatása során az izomzatot erősíteni tudjuk, a későbbiekben ez is fokozza a stabilitást, így hosszabbítja a porc élettartamát. A mozgás pedig önmagában is stimulálja a porcképződést, így rövidíti a gyógyulást.

Még több olvasnivaló itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Microfracture_surgery

És a fentiek videóban, Dr. Diaz előadásában:









Facebookolom

2010. április 15., csütörtök

Mezitláb fussunk, vagy cipőben?


Az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a sportegészségügy azzal, hogy a mezitláb futás vagy a cipőben futás az egészségesebb-e. Ismert, hogy a nem megfelelő talajon, nem megfelelő cipőben végzett rendszeres futás nagy megterhelést jelent az ízületekre, annyira, hogy akár a kopásos folyamatokat is felerősíthetik. Amerikai kutatók legutolsó eredményei új megvilágításba helyezik ezt a kérdést.
Dr. Kerrigan és munkatársai 86 felnőttet vizsgáltak, akik először mezitláb, majd cipőben futottak futópadon. Eközben összesen 10 kamerával és 16 jeladóval rögzítették az alsó végtagok mozgásait, valamint a futópadon mérték a keletkező erőket. Azt találták, hogy cipőben futáskor a csípő ízületekben 54, míg a térd ízületekben 36 %-al ébredt nagyobb forganyomaték, mint amikor a futók mezitláb voltak. Ezek alapján arra következtetnek, hogy a megnövekedett erő az ízületeken belül nagyobb igénybevételt jelent, ami elősegítheti a kopásos folyamatok fegyorsulását.
A szerzők figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a vizsgálat eredményei és következtetései több szempontból is kérdésesek: a mérés nem volt teljesen pontos, mindenki, a saját biomechanikájától függetlenül ugyanolyan futócipőt kapott, és az sem egyértelmű, hogy a megnövekedett erő egyenesen vezetne a felgyorsult kopáshoz.
Úgyhogy a kérdés továbbra is nyitva áll: mezitláb, vagy cipőben fussunk? Önök szerint?
A cikkről bővebben itt olvashatnak:

2010. április 8., csütörtök

Térdízületi endoprotézisek

Térdprotézisek


Korábban már született egy bejegyzés a csípőprotézisekkel kapcsolatban, így most itt az ideje a térdízületi implantátumokról is szót ejteni.
A csípőhöz hasonlóan a térdízület is teherviselő szerepet tölt be az ember életében. Ennek megfelelően igen jelentős terhelés éri az évek során. A térdízületi kopás, artrózis egyéb káros tényező hiányában is jelentkezik általában 60 éves kor körül, de ha kísérőbetegség (csontelhalás, veleszületett deformáció, csont-, porcanyagcsere betegség), vagy szerkezeti változással járó sérülés is fennáll, a degeneratív folyamatok jelentősen felgyorsulhatnak. Az artrózis késői fázisában a protézis beültetés jelentheti a Beteg számára a lehetőséget a fájdalommentes életvitelhez.
A csípőprotézisekhez hasonlóan térdízületi implantátumokból is többféle típus létezik, a pótolandó porcfelszín kiterjedésének, elhelyezkedésének megfelelően, illetve a protézis anyagától és a rögzítés módjától függően.

Unicompartmentalis ( közismert magyar nevén szánkó) protézis

Olyan esetekben alkalmazható, ha a térdízületi porcfelszínnek csak az egyik fele ( compartment) károsodott súlyosan, de nem szükséges mindkét oldalt pótolni. A Beteg számára kisebb műtéti terheléssel jár, gyorsabb a rehabilitáció, jelentősen kisebb a csontveszteség a műtét során. Beültetése során fontos szempont, hogy a térdízület lágyrészei ( elülső keresztszalag, oldalszalagok) épek legyenek, így biztosítva az ízületi stabilitást. Az artrózis előrehaladtával az ízület másik oldala is károsodhat, ilyenkor szükségessé válik a protézis cseréje teljes felszínpótló (totál) implantátumra.

Teljes felszínpótló (totál) térdízületi protézis

Kiterjedt ízületi destrukció, következményes instabilitás, szalagelégtelenség esetén javasolt a totál térdprotézis beültetése. Ebben az esetben a lábszárcsont teljes ízületi felszíne és a combcsont teljes ízfelszíne pótlásra kerül. A femoralis (combcsonti) komponens fémből készül, rendszerint polírozott. A tibialis rész ( lábszárcsonti) készülhet egy darabban polietilénből ( all poly), vagy lehet fémtálcás verzió, ilyenkor még egy polietilén betét ( insert) kerül a fém komponensek közé csúszófelszínnek.
A beültetés során ez elülső keresztszalag eltávolításra kerül, az oldalszalagok és a hátsó keresztszalag megléte azonban nélkülözhetetlen az ízület stabilitásához ( CR- cruciate retaining – elülső keresztszalag megtartó protézis) . A hátsó keresztszalag sérülése, lazasága, nagy deformitás esetén un. hátsó keresztszalag pótló ( PS- posterior stabilized) protézis beültetése indokolt. Ilyenkor a protézisbe épített ütköző látja el a hiányzó szalag stabilizáló szerepét.
A rögzítés módját illetően a csípőprotézisekhez hasonlóan létezik cemetes és cement nélküli változatuk, hazánkban leginkább a cementes verzió használatos.

Patellofemoralis protézis

A térdprotézisek ritkán használt típusa. A műtét indikációs köre igen szűk. Kizárólag a patellofemoralis ( térdkalács-combcsont ízület) porcfelszín izolált károsodása esetén ültethető be, hibátlan lágyrészviszonyok mellett. Az artrózis előrehaladtával rendszerint hamar cserére szorul, emellett ára is igen magas, így hazánkban például nem igazán kerül beültetésre nagy szériákban.



Az alábbi videóban a térdprotézis beültetés alapjait magyarázzák el angol nyelven az érdeklődőknek:

2010. február 8., hétfő

Nyomjuk meg! Sport kompresszió = nagyobb teljesítmény, gyorsabb regeneráció

Az sport-élettanban folyamatosan keresik a lehetőségeket a teljesítmény fokozására, a regeneráció gyorsítására.
Ennek a kutató munknak a legfrissebb eredménye a sport kompresszió kidolgozása. A módszer lényege az, hogy egy-egy testrészünkre az adott testájéknak megfelelő, a test középpontja felé haladva fokozatosan emelkedő nyomást helyezünk. Erre a legegyszerűbb módszer egy speciális kompressziós segédeszköz viselése, mely egyszerűsége ellenére rendkívül sokrétűen fejti ki jótékony hatását:



  • összenyomódnak a felületes vénák, fokozva ezzel az izmok vérellátását
  • a fokozott vérellátás emeli az izmokhoz eljutó oxigén mennyiségét, így növelve a teljesítményt
  • a felgyrorsult vérátáramlás gyorsabban szállítja el az izmokból a felszaporodott anyagcsere termékeket, így például a tejsavat, ezzel is fokozva a regenerációt, és késleltetve a kifáradást
  • javul a testrészek hőháztartása
  • a felületes helyzetérzékelő receptorok (központi idegrendszeri jeladók) működése révén javul a koordináció, így pl. kosárlabdázóknál a dobások pontossága
  • az izomrostok összenyomásával csökken a húzódásos sérülések kialakulásának kockázata

Összességében azt találták, hogy a sportkompresszióval a teljesítmény kb.
5 %-al növelhető úgy, hogy közben az energiafelhasználás 6 %-al csökken.
Bővebben a témáról itt olvashatnak:


vagy az alábbi videóból tájékozódhatnak.


2010. január 24., vasárnap

Unhappy triad - a szomorú trió




Ha már síelésnél tartunk, esen néhány szó a gyakori sérülésekről is. Az előző bejegyzésben olvashattunk a koponya és fejsérülésekről, jöjjenek most a térdsérülések.



A lábszárcsont és combcsont törése mellett gyakoriak a térdízület lágyrészeinek sérülései. Leggyakrabban rotációs mechanizmussal történik a szalagok, meniscusok szakadása. Egy igen súlyos, komplex sérüléstípus az úgynevezett unhappy triad.






A találó név a belső oldalszalag, az elülső keresztszalag és a belső meniscus sérülését takarja. A láb kirotációjakor, a térd befelé dőlésekor, kifelé csavarodásakor jöhet létre.
Ez a kombináció teljes térdízületi instabilitást okoz, általában műtéti ellátást igényel. El kell látni a szakadt meniscust és elülső keresztszalagot, az oldalszalag általában konzervatív úton is gyógyítható.

további info: http://www.sports-injury-info.com/unhappy-triad.html

Video: változatos mechanizmusok különféle sérülésekre síelőknél. ( 0:33-nál unhappy triász garantált) Egyben újabb felhívás a bukósisak fontosságára.

http://www.youtube.com/watch?v=co4IAFMXB00

2009. november 19., csütörtök

Fallabdázni márpedig muszáj!

Mindenkinek javaslom, hogy találjon egy olyan sportot, amit mindenkor szívesen űz. Külön hasznos, ha ez a mozgásfajta a mindennapi életvitelhez szükséges izmaink, ízületeink általános állapotát szintentartja, javítja. Blogíró kollégáim a futásra és az úszásra esküsznek és nagyon helyesen teszik, bár a futás eléggé igénybe veszi a térdízületeket, de ez megfelelő cipőválasztással ( lásd előző bejegyzésünk) csökkenthető. Az én sportjaim a fallabda ( squash) és a röplabda. Lássuk mennyire igazak a squashra az előbb említett kritériumok!
A fallabdát jól tapadó cipőben játsszák, a labda apró és nagy sebességgel pattog, bármelyik falra üthető. Ennek következményeképpen a játékosok mozgásában gyakori irányváltások dominálnak, melyek különösen igénybeveszik a bokaízületeket, valamint a térdek feszítő izomzatát, szalagrendszerét és az ízületi porcot. A rotációs mechanizmusok gyakran okoznak meniscus sérülést. A labda sokszor csak néhány centiméterrel a padló felett repül, emiatt a játékosok előrehajolva ütik meg. Az ágyéki gerincszakasz számára a folyamatos hajolás-felegyenesedés komoly próbatétel, a gerinc menti izomzat jelentős munkavégzésre van ítélve. Az irányváltások és a hirtelen elindulások-megállások szintén fokozott terhelést jelentenek a törzsizomzat számára. A vállak ( legalábbis az ütőt fogó oldalon) sem ússzák meg a fallabdázást, a nagy kilengéssel járó, nagyenergiájú lendítések könnyen sérüléshez vezethetnek.

Elolvasva amit írtam, a fallabdázás nem tűnik különösképpen egészséges sportágnak. És mégis! A rendszeres edzések során az izmok, ízületek kiválóan alkalmazkodnak, felnőnek a feladathoz, ennek hatását pedig a mindennapokban is érezzük. Kevesebb a derékfájás, a törzsizomzat tónusa fokozódik, a combizomzat megerősödik. Megfelelő bemelegítést követően, folyamatos koncentrációval és odafigyeléssel elképesztően szórakoztató tud lenni a squash. Fontos az izomzat karbantartása, különösen hosszabb kihagyás után érdemes edzés előtt néhány alkalommal átmozgatni a térdstabilizáló izomcsoportokat, valamint a törzs- és gerinc tartóizmait. Ebben nem szégyen gyógytornász segítségét kérni, de egyszerű, otthon is elvégezhető gyakorlatokról van szó. Ha ezeket szabályokat betartjuk, a fallabda kiváló kikapcsolódást biztosít, javítja mozgáskoordinációnkat, állóképességünket, reflexeinket, segíti koncentrálóképességünket, helyzetfelismerésünket. Arra az egy órácskára az ember elfelejti a főnökét, a munkáját, a gondokat, a problémákat. Tökéletes kikapcsolódás. Jópofa a futás is és az úszás is, de fallabdázni muszáj!
A videón Jonathon Power. A labdát ne is próbáljuk meg követni, figyeljék a fehér pólós játékost...


2009. szeptember 19., szombat

Meniscus szakadások kezelése

A meniscusok a térdízület belsejében helyezkednek el. Kollagénből, kötőszövetből és porcsejtekből állnak, gyűrű alakúak. Sérüléseiket köznapi nyelven porcleválásnak szokták nevezni. Sajnos elég könnyen sérülnek, leggyakrabban sportoláskor, de bizonyos foglalkozások ( fokozott terhelés, a térdízület kényszertartásával járó munkák) és térdízületi kopás is elősegíti szakadásukat. A mediális ( belső) meniscus sérülése a gyakoribb. A sérülés fő tünete a fájdalom, az ízület mozgáskorlátozottsága, visszatérő, fájdalommal járó roppanás érzés a térdkalács alatt-mellett. Friss sérülése legtöbbször az ízület gyors duzzanatával jár, mely sokszor ízületi bevérzés következménye. Fizikális vizsgálat mellett a diagnosztika fő elemei az ultrahang, illetve MR vizsgálat. Kezelésében vezető helyen áll az arthroscopia ( térdízületi tükrözés), melynek során apró nyílásokon ceruza vastagságú kamerát és egyéb műszereket lehet az ízületbe vezetni, majd szemellenőrzés mellett megoldható a probléma. Az ellátás típusa több tényezőtől függhet. Fiatal betegnél, ha csak kismértékű a szakadás, közel az ízületi tokhoz, szóba jöhet a levált meniscus visszavarrása. Kiterjedt szakadásnál a levált részt el kell távolítani, mert ízületi elakadást, az ízületi porc pusztulását okozhatja.
A műtétet követő időszakban igen fontos a rendszeres combizomerősítő gyógytorna, melynek során a térdízület stabilitása maradéktalanul visszaállítható.

Az alábbi videón megtekinthető az eljárás kivitelezése egy rövid videón.
További információért: http://www.mentakozpont.hu