Derékfájdalom: injekció helyett torna!

A derékfájdalom az a panasz, mely a leggyakrabban vezeti orvoshoz a betegeket. Érthető, hogy a súlyos tünetekkel, komoly életminőség romlással járó elváltozásra a betegek mielőbb gyógyírt szeretnének kapni, ezért sokszor az orvos a gerinc mellé, vagy a gerinccsatornába adott injekció segítségével próbál akutan segíteni a panaszokon. Egy most elvégzett tanulmány azonban lehet, hogy véget vet ennek a gyakorlanak.

Az a fránya irodai munka!

Emberek milliói végeznek naponta irodai munkát a világon. Ezen emberek százezrei szenvednek a látszólag kényelmes munka mozgásszervi következményeitől. Kevesen vannak azon kiváltságosak, akik maguk választhatják meg munkakörülményeiket, munkaeszközeiket. Ezek hiányában a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő üléspozícióban eltöltött napi 8-10 órányi munkavégzés komoly megterhelést ró gerincünkre, ízületeinkre. A kezdetben csak alkalmi derékfájás, vállpanaszok, nyakfájdalom állandósulhatnak, megkeseríthetik életünket.

Rotátor köpeny szakadás - betegség, vagy az öregedés természetes velejárója?

A rotátor köppeny (ROK) rendkívül fontos szerepet játszik a vállízület működésében, szakadása esetén komoly funkció romlás jöhet létre. Az érdekes azonban a váll biomechanikájában az, hogy a ROK szakadása nem minden esetben jár együtt a mozgástartomány csökkenésével vagy fájdalom megjelenésével. Több vizsgálat történt, melyek azt próbálták feltérképezni, hogy hogyan alakul a rotátor köpeny állapota az élet előrehaladtával.

Tendinitis calcificans – meszesedés a rotátor köpenyben

Mi ez a betegség?

A tedinitis calcificans (tendinitis calcarea, tendinosis calcarea) egy nem túl ritka, de sajnos az esetek egy részében annál fájdalmasabb váll betegség. Lényegében arról van szó, hogy a felkarcsontot felülrő körülölelő, rendkívül fontos mozgató és stabilizáló funkcióval bíró rotátor köpenyben, elsősorban a supraspinatus izom ínában meszesedés alakul ki. Kétféleképpen jöhet ez létre:

Kutyaharapást szőrivel – derékfájdalom esetében is?

Az USA-ban működik az egyik legnagyobb egészségügyi adatbázis, mely azzal foglalkozik, hogy egy-egy speciális témában áttekinti a szakirodalomban közölt és ellenőrizhető tanulmányokat, és ezek alapján elemzi az adott betegség kezelésének jelenleg leghatásosabb módját. A könyvtárat Cochrane Database-nek hívják, míg az erre a módszerre alapuló orvoslást Evidence Based Medicine-nek, azaz bizonyítékokon alapuló orvoslásnak. Hiszen több független vizsgálat eredményeinek összevetésével olyan nagy beteganyagokon lehet egy adott eljárást hatásosságát vizsgálni, ami egyébként nem lenne kivitelezhető.

A Cochrane Database legújabb vizsgálataiból az derül ki, hogy mind az akut derékfájdalom, mind az isiász esetén hatásos lehet az aktív kezelés. Eddig azt vallottuk, hogy akut, fájdalmas esetekben célszerű a kezdeti nyugalomba helyezés, fűző viselése, és csak az akut tünetek elmúltával szükséges megkezdeni az egyébként rendkívül fontos fizikoterápiát, gyógytornát. A friss eredmények azonban nem találtak szignifikáns különbséget fájdalom és funkcionális eredmények tekintetében azok között a betegek között, akik ágynyugalomban részesültek illetve azok között, akik aktívak maradtak.

Lehet, hogy itt is igaz a régi mondás: kutyaharapást szőrivel?

Bővebbet az eredményekről itt olvashatnak: http://cme.medscape.com/viewarticle/724386?src=cmemp&uac=70680CN

Facebookolom

Új módszer a vállficam nem műtétes kezelésében

A vállízület a mozgásszervrendszer legszabadabb ízülete. Köszönhetően ennek, karunkkal egy teljes gömbfelszín több, mint a felének megfelelő pontokat tudunk elérni. A szabadságnak azonban ára van: a vállízület messze a leggyakraban ficamodó ízületünk. Az esetek döntő többségében (kb. 98 %-ban) elülső-alsó ficam alakul ki, mely rendszerint az ízületi vápa rostos porcának (labrum) szakadásával jár együtt (Bankart-laesio).

Sajnos a ficamok általában fiatal korban jelentkeznek, és gyakori az ismétlődésük: 20 éves kor alatt elszenvedett ficamnál a ismétlődés valószínűsége a szakirodalom szerint 66 és 94 % között mozog, de 30 év alatt is 50-64% esély van az újabb ficamra.

A vállficam mechanizmusa



Elülső-alsó ficam élőben

A hagyományos nem műtétes kezelési stratégia szerint a ficamodott vállízületet repozíció, azaz az ízületi vápába való visszahelyezés után rögzíteni kell 3 hétre úgy, hogy a kart beforgatott helyzetben a törzshöz erősítjük. Ezt követi szerencsés esetben a gyógytorna. Sajnos azonban ismerve a fenti számokat ez az eljárás nem túl sikeres.

Japán szerzők Itoi vezetésével 2007-ben közölték új módszerüket, mely szerint a ficam után a kart kiforgatott helyzetben rögzítik. Így a vállízület tokja elöl, ahol a rostos porc leszakadt, megfeszül, és a leszakadt rostos porcot a feszülő tok pont oda szorítja, ahova vissza kell forrnia. A kar beforgatott helyzete mellet a laza elülső toknak ilyen hatása nincs, így az esély is kisebb arra, hogy a leszakadt labrum a megfelelő helyre tapadjon vissza.

Az Itoi és munkatársai által közölt eredmények meggyőzőnek tűnnek, úgyanis az ő eljárásukkal kezelt betegeknél a ficamok ismétlődését 38 %-al sikerült csökkenteni, összehasonlítva a hagyományosan kezelt csoporttal.

A cikkről bővebben itt olvasthat.

Facebookolom

Jógával a helyes testtartásért

A jóga a mellett, hogy napjainkban egyre népszerűbb rekreációs tevékenység, az egészségmegőrzésben, a helytelen életmódból fakadó ártalmak leküzdésében, és a gyógyításban is igen jelentős szerepet tölt be. Szinte minden modern mozgásrendszer (Feldenkrais, Pilates, NIA, stb.) valamilyen módon merít a jóga komplex és szinte kimeríthetetlen eszköztárából. Sőt, aki már valaha részt vett gyógytornán és jógaórán, megtapasztalhatta a mozgásanyag hasonlóságát. Sok egyéb pozitív hatás mellett a helyes testtartás kialakításában is fontos szerepet tölt be a rendszeres, szisztematikus jógagyakorlás. A mozgásszervi panaszok jelentős hányada a nem megfelelő testtartásból fakad.

A megfelelően felépített foglalkozás során a bemelegítő gyakorlatokkal az ízületek mobilitását tudjuk fokozni, valamint javul az egész test vérellátása; a biztonsággal végezhető egyszerű ászanák (jóga pozíció) rendszeres gyakorlással kialakítják az egészséges élethez elengedhetetlen helyes tartást. Ennek következtében kezdetben a mozgásszervi panaszok enyhülnek, majd fokozatosan el is tűnnek. Ezzel párhuzamosan az egész test izomzata és ízületei megerősödnek, az emésztési funkciók javulnak, az általános stressz szint csökken, mely tényezők együttes hatására az általános közérzetben javulás következik be és az állóképesség is fokozódik.

Share

Vállbetegségek 2. rész - A vállízület ütközéses szindrómája (impingement-syndrome)

A vállízület egyik leggyakoribb betegsége az úgynevezett ütközéses szindróma (impingement-syndrome). Ilyenkor a vállcsúcs alatti anatómiai tér – rendszerint gyulladás miatt – beszűkül, és a rotátor köpeny minden egyes felkar mozdulat során becsípődik a vállcsúcs és a felkarcsont közé súlyos, egyre erősödő fájdalmat kiváltva.

A leggyakrabban megeröltetés, kisebb-nagyobb sérülés, esetleg egy rossz mozdulat után alakulnak ki a panaszok, de gyakran szerepel az előzmények között hideg levegő hatása, például lehúzott ablakkal való autóvezetés is. A kezelés célja ilyenkor az, hogy a gyulladást valamilyen módon – gyógytornával, fizikoterápiával, gyógyszerrel, injekcióval – megszűntessék, hogy újra legyen elegendő hely a szabad mozgásokhoz. Ha ez gyógyszerekkel nem lehetséges, akkor műtétre van szükség. Rendkívüli fontosságú, hogy már enyhe panaszok esetén szakemberhez forduljunk, hiszen az időben elkezdett kezeléssel, és az ezzel párhuzamosan végzett, szakember által irányított gyógytornával elkerülhető a súlyosabb fájdalom, a mozgásbeszűkülés, akár a műtét is.sérülés, esetleg egy rossz mozdulat után alakulnak ki a panaszok, de gyakran szerepel az előzmények között hideg levegő hatása, például lehúzott ablakkal való autóvezetés is. A kezelés célja ilyenkor az, hogy a gyulladást valamilyen módon – gyógytornával, fizikoterápiával, gyógyszerrel, injekcióval – megszűntessék, hogy újra legyen elegendő hely a szabad mozgásokhoz. Ha ez gyógyszerekkel nem lehetséges, akkor műtétre van szükség. Rendkívüli fontosságú, hogy már enyhe panaszok esetén szakemberhez forduljunk, hiszen az időben elkezdett kezeléssel, és az ezzel párhuzamosan végzett, szakember által irányított gyógytornával elkerülhető a súlyosabb fájdalom, a mozgásbeszűkülés, akár a műtét is.

Gerincferdülés, hanyagtartás

Az egészséges gerinc sem teljesen egyenes. Vannak olyan természetes görbületei, melyek nélkülözhetetlenek a felegyenesedve járáshoz. Azonban a görbületek változása új szerkezet termet az izmok munkájához, melyek emiatt túlterhelődhetnek, később panaszokhoz vezethetnek

A gerinc oldalirányú görbületei nem természetesek, ezt az állapotot hívjuk scoliosisnak-gerincfedülésnek. Leggyakoribb formája a fiatalkori scoliosis, melynél anatómiai deformitás szerencsére nem áll fenn, az elégtelen izomzat és a kóros terhelés együttesen okozza az elváltozást.

Kezelésében az első és legfontosabb lépés, az elváltozás észlelése! Ez elsődlegesen a szülők feladata, hiszen már kialakult panaszok esetén a kezelés már nehezebb. Sok haszna van a rendszeres szűrővizsgálatoknak, akár iskolai keretek között, akár egészségtudatos életvitel részeként. Fontos tehát odafigyelni néhány árulkodó jelre:

* a fej, nem a test középvonalában áll

* az egyik váll magasabban áll

* bordapúp látható a göbület oldalán

* fokozott a háti göbület

* oldalirányú görbület a háti-, vagy ágyéki gerincszakaszon

A kezdetben panaszmentes elváltozás kezelés nélkül a későbbiekben igen sok fájdalmat, kényelmetlenséget tud okozni. A folyamatos, egyenetlen terhelés miatt testünk egyensúlya megbomlik, mely miatt derékfájdalom, csípő- térdpanaszok alakulhatnak ki.

Szerencsére az időben észrevett és megfelelően kezelt fiatalkori scoliosis sok gyógytornával és kitartással kiválóan kezelhető. Az izomzat megerősítésével, valamint a helyes testtartás, mozgásminták begyakorlásával a deformitások jól korrigálhatóak. Fontos a gerinc melletti (paravertebralis) izmok erősítése, az izomtónus beállítása, mely lehetővé teszi, hogy ne kelljen állandóan odafigyelni, hogy hogyan tartsuk magunkat, hanem a jó testtartás legyen az állandó. Javasolt ötlet a kezelés során időről-időre többirányból fényképet készíteni a betegről, így a gyógytorna eredménye kiválóan követhető lesz. Orvosi vizsgálat mindenképpen kötelező a kezelések előtt, itt is dokumentáció, a pontos jelenlegi állapotok rögzítése történik, valamint a terápiás terv is ennek során születik meg, melynek alapján a gyógytornászokkal célzottan kezdhetik meg a tornát. Egyszerű esetben a gyakorlatokat 5-10 alkalom során a beteg megtanulja, így azokat otthon is szorgalmasan gyakorolhatja. Komplexebb esetekben az rendszeres gyógytornász felügyelet javasolt. Speciális gyógymód a scoliosis kezelésében a Schrott- módszer, melynek alkalmazásával többdimenziós gerincgörbületek is eredményesen korrigálhatóak, ismét csak az izomzat áthangolásával.

A rendszeres hát- és törzsizomerősítő gyógytorna mellett fontos a rendszeres sportolás, az izmok általános kondícióban tartása, a megfelelő testtartás, valamint a mozgásban gazdag életvitel.

További információ: www.mentakozpont.hu

Meniscus szakadások kezelése

A meniscusok a térdízület belsejében helyezkednek el. Kollagénből, kötőszövetből és porcsejtekből állnak, gyűrű alakúak. Sérüléseiket köznapi nyelven porcleválásnak szokták nevezni. Sajnos elég könnyen sérülnek, leggyakrabban sportoláskor, de bizonyos foglalkozások ( fokozott terhelés, a térdízület kényszertartásával járó munkák) és térdízületi kopás is elősegíti szakadásukat. A mediális ( belső) meniscus sérülése a gyakoribb. A sérülés fő tünete a fájdalom, az ízület mozgáskorlátozottsága, visszatérő, fájdalommal járó roppanás érzés a térdkalács alatt-mellett. Friss sérülése legtöbbször az ízület gyors duzzanatával jár, mely sokszor ízületi bevérzés következménye. Fizikális vizsgálat mellett a diagnosztika fő elemei az ultrahang, illetve MR vizsgálat. Kezelésében vezető helyen áll az arthroscopia ( térdízületi tükrözés), melynek során apró nyílásokon ceruza vastagságú kamerát és egyéb műszereket lehet az ízületbe vezetni, majd szemellenőrzés mellett megoldható a probléma. Az ellátás típusa több tényezőtől függhet. Fiatal betegnél, ha csak kismértékű a szakadás, közel az ízületi tokhoz, szóba jöhet a levált meniscus visszavarrása. Kiterjedt szakadásnál a levált részt el kell távolítani, mert ízületi elakadást, az ízületi porc pusztulását okozhatja.
A műtétet követő időszakban igen fontos a rendszeres combizomerősítő gyógytorna, melynek során a térdízület stabilitása maradéktalanul visszaállítható.

Az alábbi videón megtekinthető az eljárás kivitelezése egy rövid videón.
További információért: http://www.mentakozpont.hu

Kinesiotape

A nyári sportműsorok alkalmával sokaknak feltűnhetett néhány sportoló különböző színű szalagokkal a testén. Hát ők minden valószínűség szerint a Kinesiotape módszerét alkalmazták. De mire is jó ez?
Izomgyulladás esetén a bőr és az izom közötti terület komprimált. Ebből következik a nyirokfolyadék csökkentett mértékű kiáramlása a gyulladásos területről, amely a nyirokrendszer zavarához vezet. Ez a kompresszió és a nyirokfolyadék csökkent lefolyása ingerli a fájdalom receptorokat a bőrben és lokális fájdalom kialakulásához vezet. Ha a bőrt az érintett területen a szalag felhelyezése előtt és közben megnyújtjuk, a bőr a felragasztott szalaggal együtt a nyugalmi állapotba való visszahelyezést követően hullámos bőrráncot képez. Ez a bőrránc-effektus képezi a Kinesiotape módszer legfontosabb alapelvét. A megemelés következtében fokozódik a nyirokképződés a cutis-subcutis területén lévő nyirokkapillárisaiban. Ezáltal a nyirokfolyadék egyszerűbben tud a nyirokrendszerbe visszajutni, csökken a nyomás a szövetközti térben így a bőr receptorok ingerlése is csökken. Bővebben a http://www.mentakozpont.hu -n vagy személyesen a Menta Egészségközpontban!

Manuálterápia, de mi is az?

A manuálterápia az ízületek csökkent vagy megnövekedett mozgékonysága következtében kialakuló reverzibilis (visszafordítható) károsodások diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Célja a mozgásrendszer komplex kezelése, a mozgásszervi funkciók megbomlott összhangjának helyreállítása, a mozgás javítása, a fájdalomcsillapítás.
A manuálterápia nem csontkovácsolás, vagy csontrakás. Megalapozott, speciális technikák állnak a terapeuta rendelkezésére, melyet nagyon részletes, minden izületre kiterjedő vizsgálat előz meg. Majd ezt követi az ízületi károsodás kezelése speciális fogások és technikák segítségével, melyek kizárják a kezelni nem kívánt, egészséges szegmenteket.
www.mentakozpont.hu/szolgaltatas/Manualterapia

Befagyott váll

A betegség alapja, hogy - pontosan nem ismert okokból - a vállízületi mozgások fájdalmassá válnak, ezzel párhuzamosan beszűkülnek. A végső stádiumban a mozgások minimálisak, fájdalmasak, a váll a mindennapi használatra gyakorlatilag alkalmatlan. A nem műtétes kezeléssel arra van lehetőség, hogy a betegség természetes lefolyását lerövidítve visszanyerjük az ízület eredeti funkcióját.
Az első lépés az ízületi tok tágítása, a szalagok, ínak nyújtása óvatos tornagyakorlatokkal. A mozgásterápia során a felkar forgó mozgásár kell először helyreállítani, majd a kar oldalra és előre emelését. Fontos a szakember irányítása, mert Ő tudja eldönteni, hogy milyen erősségű mozgással nem okozunk még további károkat.
Amennyiben az óvatos torna nem hozza meg a kívánt eredményt, szóba jön az altatásban végzett bemozgatás. Ezt követően átmeneti rögzítés után ismét a mozgásterápiáé a főszerep.
Fontosak az úgynevezett izotonikus gyakorlatok, amikor állandó ellenállással szemben ( gumiszalag) erősítjük a váll izmait. Speciális, finom, egyensúlyozó gyakorlatokkal az idegrendszer izmokat beidegző, az ízület helyzetét érzékelő funkcióját is felfrissíthetjük.
Jó hatású a gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés mellett ultrahang, elektromos kezelés alkalmazása is.
A kezelés időtartama a betegség stádiumától, súlyosságától függ, de elmondható, hogy időben elkezdett komplex kezeléssel, rendszeres gyógytornával az egyébként 2-3 évig tartó betegség idelye lerövidíthető 4-6 hónapra. Súlyos esetben még megfelelő ellátás mellett is 9-12 hónap a gyógyulási idő.

Plasztikai műtét után...

Sokaknak okoz gondot, hogy nincsenek igazán tisztában azzal, hogy mire is vállalkoznak, amikor a plasztikai sebész kése alá fekszenek. Nem szabad elfelejteni, hogy a kívánt eredmény eléréséhez az utógondozás majdnem annyira fontos, mint a beavatkozás maga. Éppen ezért már az operáció tervezésekor fontos tudni, hogy mely dolgokra kell odafigyelni a mellműtétet követően és tudatosan kell készülni a műtétet követő mozgásformák helyes elsajátítására a mozgásbeszűkülés megelőzése érdekében.
A rendszeres gyógytorna legalább olyan fontos, mint a megfelelő rögzítés, a türelem, vagy a kényelmes viselet. Sőt! A gyógytorna kihagyhatatlan! Néhány, szakemberrel eltöltött alkalom után a páciens már önállóan is el tudja végezni a gyakorlatokat, de a rendszerességet akkor sem szabad feledni. www.mentakozpont.hu/szolgaltatas/Emloplasztika