Mit lehet tenni a térdkalács ismétlődő ficama esetén?

Patella luxatio akkor következik be, amikor a térdkalács (patella) elhagyja a combcsont végén található árkot ( luxálódik). 

Műtét ismétlődő elülső vállficam esetén

A vállficam sajnos gyakran ismétlődik. Ilyenkor nem csupán az ízületi vápát körülvevő rostos porcgyűrű sérülése, azaz a Bankart sérülés okoz gondot, de gyakran maga a csontos vápa is sérül, letörik belőle egy darab. Az is előfordul, hogy a rostos porcon (labrum) kívül a környező tok is jelentősen meggyengül a visszatérő ficamok miatt. Végül szintén nem ritka, hogy azoknál a betegeknél, akiknél rendszeresen (10-15 alkalommal) ismétlődő ficam jön létre, az ízületi vápa veleszületetten kisebb a normálisnál. Ezekben az esetekben a Bankart műtét nem elegendő.

Mi az a Bankart műtét?

Ahogy azt korábban írtuk, a leggyakrabban ekőforduló elülső-alsó vállficam során az esetek döntő többségében leszakad az ízületi vápát körülfogó rostos porcgyűrű, az úgynevezett labrum glenoidale. Ezt a sérülést nevezzük Bankart sérülésnek. Mivel a leszakadt porc fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, sérülése esetén gyakran jön létre visszatérő vállficam.

Mi az a veleszületett csípőficam?

A veleszületett csípőficam az egyik leggyakoribb ortopédiai mozgásszervi rendellenesség, 1000 szülésből egy gyermeket érint. Maga a név, csípőficam kissé megtévesztő, hiszen nem minden “ficamos” csípő van valóban kificamodva, nem véletlen, hogy a szakirodalomban a “csípő veleszületett fejlődési zavara (developmental dysplasia of the hip)” kifejezés terjedt el.

Veleszületett csípőficam konzervatív kezelése

A veleszületett csípőficam még manapság is gyakran előforduló mozgásszervi elváltozás. Mint a neve is mutatja, a rendellenesség már születéskor is fennáll, de az időben felismert és megfelelően kezelt esetek szépen gyógyulnak. Kezeletlen esetben súlyos csípőízületi deformitásokra lehet számítani, melyek a későbbiekben sántításhoz, végtaghossz különbséghez, korai artózishoz vezetnek, melyek a Beteg számára komoly fájdalmakat, életvitelbeli nehézséget okoznak.

Mi az a Bankart sérülés?

A vállízület rendelkezik összes ízületünk közül a legnagyobb mozgástartománnyal, ennek azonban ára van: a váll egyben a leggyakrabban ficamodó ízületünk is. Több egymástól független vizsgálat alapján a vállízület ficama 1.7-2 %-os gyakorisággal alakul ki.

A fájdalmas térdkalács

A térdízületünket alkotó csontok egyike a térdkalács (latinul patella). Mindenki jól ismeri, könnyen kitapintható, a térd mozgatásakor fel-le mozogva segíti az ízületi mozgásokat.

Új módszer a vállficam nem műtétes kezelésében

A vállízület a mozgásszervrendszer legszabadabb ízülete. Köszönhetően ennek, karunkkal egy teljes gömbfelszín több, mint a felének megfelelő pontokat tudunk elérni. A szabadságnak azonban ára van: a vállízület messze a leggyakraban ficamodó ízületünk. Az esetek döntő többségében (kb. 98 %-ban) elülső-alsó ficam alakul ki, mely rendszerint az ízületi vápa rostos porcának (labrum) szakadásával jár együtt (Bankart-laesio).

Sajnos a ficamok általában fiatal korban jelentkeznek, és gyakori az ismétlődésük: 20 éves kor alatt elszenvedett ficamnál a ismétlődés valószínűsége a szakirodalom szerint 66 és 94 % között mozog, de 30 év alatt is 50-64% esély van az újabb ficamra.

A vállficam mechanizmusa



Elülső-alsó ficam élőben

A hagyományos nem műtétes kezelési stratégia szerint a ficamodott vállízületet repozíció, azaz az ízületi vápába való visszahelyezés után rögzíteni kell 3 hétre úgy, hogy a kart beforgatott helyzetben a törzshöz erősítjük. Ezt követi szerencsés esetben a gyógytorna. Sajnos azonban ismerve a fenti számokat ez az eljárás nem túl sikeres.

Japán szerzők Itoi vezetésével 2007-ben közölték új módszerüket, mely szerint a ficam után a kart kiforgatott helyzetben rögzítik. Így a vállízület tokja elöl, ahol a rostos porc leszakadt, megfeszül, és a leszakadt rostos porcot a feszülő tok pont oda szorítja, ahova vissza kell forrnia. A kar beforgatott helyzete mellet a laza elülső toknak ilyen hatása nincs, így az esély is kisebb arra, hogy a leszakadt labrum a megfelelő helyre tapadjon vissza.

Az Itoi és munkatársai által közölt eredmények meggyőzőnek tűnnek, úgyanis az ő eljárásukkal kezelt betegeknél a ficamok ismétlődését 38 %-al sikerült csökkenteni, összehasonlítva a hagyományosan kezelt csoporttal.

A cikkről bővebben itt olvasthat.

Facebookolom

Vállbetegségek - anatómiai alapok 1. rész

A civilizált életformával járó, a felső végtagokat érintő fokozott megterhelés gyakran jelentkezik vállfájdalmak képében. A váll eredetű fájdalmak pontos megértéséhez szükséges ismerni a vállízület anatómiájának alapjait is: a váll az emberi test legnagyobb mozgásterjedelmű ízülete, egyik másik ízülettel sem vagyunk képesek ilyen szabad mozgásokra. Ahhoz, hogy a felkarcsontot ilyen tág határok között tudjuk mozgatni, részben szükség van a környező ízületek mozgásaira, ugyanakkor a lapocka és a felkarcsont közötti ízület különleges felépítésére is. A szabadságnak azonban ára van: nevesen a felkarcsont rögzítettsége az ízületi vápában relatív szegényes. A sekély vápa szélén mindössze egy vékony porcgyűrű található, mely – több más képlet melett – az ízület stabilitásáért lesz felelős. Érthető tehát, hogy ha ez a vékony gyűrű megsérül, könnyen válik instabillá az ízület. Ennek is köszönhető, hogy a leggyakrabban ficamodó ízület is éppen a váll. A felkarcsont feje leggyakrabban előre és lefelé ficamodik, ilyenkor gyakran megsérül a stabilitásért felelős porcgyűrű, az úgynevezett labrum is, emellett a felkarcsont fején is benyomat, az úgynevezett Hill- Sachs laesio alakul ki. A sérülés mechanizmusát megtekintheti az alábbi videon:

A következő bejegyzésben a vállízület egyik leggyakoribb elváltozásáról, az ütközéses syndromáról írunk.

Bővebb információért, a betegség kezelésével kapcsolatos felvilágosításért, gyógytornáért forduljon bizalommal a Menta Egészségközpont munkatársaihoz!