Mi kell egy jó arthroscopos műtéthez?

Az arthroscopia ( artroszkópia, ízületi tükrözés) napjaink egyik legelterjedtebb és legsokoldalúbb ortopédiai beavatkozása. Az elmúlt évtizedekben elképesztő fejlődésen ment keresztül és mostanra számos műtéttípus végezhető általa a Betegek számára jóval kisebb műtéti terhelést okozva.

Meniscus sérülések

Korábban emlegettük már a meniscusok sérülését, illetve a lehetséges tennivalókat. Most egy kicsit mélyebben ássuk bele magunkat a témába. Több ízületben is találunk meniscust, ami egy kis rostos porcgyűrűt jelent. Legjellemzőbben a térdízületben fordul elő, ahol fontos funkciót lát el és sérülése is igen gyakori.

Rotátor köpeny szakadás - betegség, vagy az öregedés természetes velejárója?

A rotátor köppeny (ROK) rendkívül fontos szerepet játszik a vállízület működésében, szakadása esetén komoly funkció romlás jöhet létre. Az érdekes azonban a váll biomechanikájában az, hogy a ROK szakadása nem minden esetben jár együtt a mozgástartomány csökkenésével vagy fájdalom megjelenésével. Több vizsgálat történt, melyek azt próbálták feltérképezni, hogy hogyan alakul a rotátor köpeny állapota az élet előrehaladtával.

Gyorshírek: Azok a veszélyes háziállatok

Az amerikai Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR) - Ez afféle egészségügyi statisztikai jelentés az USA-ban- egy korábbi felmérésében a háziállatokhoz ( konkrétan kutyákhoz és macskákhoz) köthető baleseteket vizsgálták. Az elektronikus adatbázisok átböngészése alapján kiszámolták, hogy észak amerikában évente több, mint 86000 sérülésben vesznek részt háziállataink. Ez 100000 lakosra vetítve évi 30 balesetet jelent és ez nem tartalmazza a harapásos eseteket.
A felmérés során az adatbázisban a"kutya", "macska", "cica", "kutyus" kifejezéseket keresték, majd a találatokat egyesével kielemezték ( ! ). 23 esetben egyszerre szerepelt kutya és macska is, valamint a több állat okozta baleseteket is külön csoportba tették.
Az eredmények:7.5-szer több sérülés köthető kutyákhoz, mint macskákhoz (88% vs. 12%)
2-szer több nő sérült meg kisállat miatt, mint férfi
A leggyakoribb korcsoportok: 0-14 év, és 35-54 év
A leggyakoribb sérülések: törések, zúzódások, bőrsérülések
Törések leginkább 75 éves kor felett jelentkeznek
A kórházi felvételek 80%-ban törés miatt történtek
A kutyabalesetek 60%-a a házban, vagy közvetlen környezetében történtek, a sérültek 26%-a sétáltatás közben esett át ( 31%) kutyáján, vagy a kutya lökte fel (21%). 9%-ban a szerteszét heverő kutyajátékok okozták a bajt.
A macskabalesetek 85%-a történik otthonokban, 11%-ban a macska üldözése közben...

Az elsőre inkább vicces, mint egetrengető felmérés azért rámutat néhány pontra, melyek segíthetnek a balesetek megelőzésében. Felhívja a figyelmet, hogy:
Igen nagyszámú baleset következik be háziállatok miatt
Idős emberek sérülnek leginkább
A széthagyott játékok is veszélyesek
Az állatok megfelelő tartása, engedelmességre nevelése igen fontos tényező a balesetek megelőzésében.

Az eredeti jelentés itt olvasható: http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5811a1.htm#tab1
érdemes átböngészni a táblázatokat is, tartogatnak még érdekes adatokat...

A fáradásos törés

Talán kevéssé ismert tény, hogy csonttörést nem kizárólag komoly sérülés következtében fellépő nagy erőbehatás okozhat. Nem ritkán a rendszeres, ismétlődő, túleröltetéssel párosuló terhelés is komoly károkat okozhat, akár csonttörést is. Az ílyen mechanizmussal létrejövő töréseket nevezzük fáradásos törésekneknek. 

Porcsérülések ellátása - mikrofraktúra

Az ízületi porc normális esetben igen szilárd és rendkívül rugalmas anyag is egyben. Komoly terhelésnek is ellenáll életünk során. Gondoljunk csak arra, hogy mekkora nyomást kell kibírnia egy profi súlyemelő porcának, illetve mennyire tartósnak kell lennie egy hivatásos hosszútávfutó térdeinek. Természetesen ezek extrém példák és sajnos a hétköznapokban ennél jóval kisebb erőkre is sérülhet a tükörsima porcfelszín valamely ízületünkben. A balesetek különösen veszélyesek, de kóros anatómiai helyzetek, nem megfelelő terhelés is porcdefektusok, akár mély, kráterszerű porcfekélyek kialakulásához vezethetnek. A jellemző tünet általában a terhelésre jelentkező fájdalom, ízületi duzzanat. Orvosi vizsgálat feltétlenül javasolt, mindenképpen kiegészítendő röntgen és akár MR vizsgálattal is. Sok esetben azonban még a modern képlakotó vizsgálatok sem tudják egyértelműen kimutatni a panaszok okát. Konzervatív kezelésre nem múló panaszok esetén térdízületi tükrözés, arthroscopia javasolt. Ennek során a kérdéses területet látótérbe hozhatjuk és szükség esetén elvégezhetjük az egyik ajánlott porcellátási módszert, a mikrofractúrát. Mély, akár csontig hatoló, de viszonylag kis kiterjedésű és jól körülírt porchiányok egyik kezelési módja a porcréteg alatti (subchondralis) csontállomány megfúrása, berepesztése, melynek során bevérzés, majd másodlagos porcképződés zajlik a területen, kitöltve a porcfekély kráterét.

Ki alkalmas mikrofractúrára?

• Akinél a panaszokat a porckárosodás okozza.
• Akinél a károsodás kis kiterjedésű és a környező porcfelszínek épek.
• Azok, akik aktív életet élnének a tünetek hiányában.

Kinél nincs értelme az eljárásnak?

• Akiknél az egész ízületet érintő porcpusztulást, arthrosist észlelünk
• Inaktív betegeknél, akik egyébként sem mozognak
• Azoknál, akik nem alkalmasak a műtétet követő rehabilitációs kezeléseket végigcsinálni.
  

Hogyan működik?
A subchondralis csont sérülése bevérzéshez, őssejt kiáramláshoz vezet, ez másodlagos porc kialakulást eredményez. Sajnos ez az új porc nem a kiváló tulajdonságokkal rendelkező hyalinporc, mely minden ízületünkben megtalálható, hanem annál jóval gyengébb rostos porc. Szerencsére az esetek többségében ez is elegendő a panaszok megszűnéséhez és az ízületi funciók tartós visszanyeréséhez.

Hogyan csinálják?
Az eljárást ízületi tükrözés, arthroscopia során lehet végrehajtani. Első lépés a szabad, levált porcdarabok eltávolítása. Az kezelendő terület ideális mérete 2 cm-nél kisebb és jó minőségű, egészséges porcterületek veszik körül. Az ellátás során egy néhány mm átmérőjű hegyes árral ( vagy akár fúróval) apró lyukakat készítünk a szabad csontfelszínekben. A lyukak száma függ a kezelendő terület nagyságától, általában 5-10 lyukat kell készíteni.

Rehabilitáció
A módszer egyik kulcsa a műtétet követő tehermentesítés, melynek során a friss porcot megkímélve lehetőséget biztosítunk annak megtapadására. Ez általában 6-8 hétig szükséges, természetesen

közben a terhelés nélküli ízületi mozgások szorgalmasan gyakorolandók. Az ízület mozgatása során az izomzatot erősíteni tudjuk, a későbbiekben ez is fokozza a stabilitást, így hosszabbítja a porc élettartamát. A mozgás pedig önmagában is stimulálja a porcképződést, így rövidíti a gyógyulást.

Még több olvasnivaló itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Microfracture_surgery

És a fentiek videóban, Dr. Diaz előadásában:

Facebookolom

Új módszer a vállficam nem műtétes kezelésében

A vállízület a mozgásszervrendszer legszabadabb ízülete. Köszönhetően ennek, karunkkal egy teljes gömbfelszín több, mint a felének megfelelő pontokat tudunk elérni. A szabadságnak azonban ára van: a vállízület messze a leggyakraban ficamodó ízületünk. Az esetek döntő többségében (kb. 98 %-ban) elülső-alsó ficam alakul ki, mely rendszerint az ízületi vápa rostos porcának (labrum) szakadásával jár együtt (Bankart-laesio).

Sajnos a ficamok általában fiatal korban jelentkeznek, és gyakori az ismétlődésük: 20 éves kor alatt elszenvedett ficamnál a ismétlődés valószínűsége a szakirodalom szerint 66 és 94 % között mozog, de 30 év alatt is 50-64% esély van az újabb ficamra.

A vállficam mechanizmusa



Elülső-alsó ficam élőben

A hagyományos nem műtétes kezelési stratégia szerint a ficamodott vállízületet repozíció, azaz az ízületi vápába való visszahelyezés után rögzíteni kell 3 hétre úgy, hogy a kart beforgatott helyzetben a törzshöz erősítjük. Ezt követi szerencsés esetben a gyógytorna. Sajnos azonban ismerve a fenti számokat ez az eljárás nem túl sikeres.

Japán szerzők Itoi vezetésével 2007-ben közölték új módszerüket, mely szerint a ficam után a kart kiforgatott helyzetben rögzítik. Így a vállízület tokja elöl, ahol a rostos porc leszakadt, megfeszül, és a leszakadt rostos porcot a feszülő tok pont oda szorítja, ahova vissza kell forrnia. A kar beforgatott helyzete mellet a laza elülső toknak ilyen hatása nincs, így az esély is kisebb arra, hogy a leszakadt labrum a megfelelő helyre tapadjon vissza.

Az Itoi és munkatársai által közölt eredmények meggyőzőnek tűnnek, úgyanis az ő eljárásukkal kezelt betegeknél a ficamok ismétlődését 38 %-al sikerült csökkenteni, összehasonlítva a hagyományosan kezelt csoporttal.

A cikkről bővebben itt olvasthat.

Facebookolom

Az alkoholizmus ortopédiai vonatkozásai – Konzílium 2.0

A túlzott alkoholfogyasztás közismerten súlyos károsodásokat okoz szervezetünkben. A Konzílium 2.0 e havi jelentkezésében, ezekről a hatásokról, következményeikről szeretnénk bővebben írni. Természetesen a Menta blogja a mozgásszervi elváltozásokra helyezi a fő hangsúlyt.
Rögtön az elején két csoportra is bontanám a kérdéskört. Az egyik az akut etiles intoxicatio ( értsd ezalatt: alapos részegség), a másik a huzamosabb időn keresztül tartó, rendszeres, jelentős mennyiségű alkoholos ital fogyasztása ( krónikus alkoholizmus). Egyes vélemények szerint napi 1-2 üveg sör rendszeres elfogyasztása már kimeríti az alkoholizmus fogalmát, de a diagnózis kimondásához multidisciplináris ( legfőképpen belgyógyászat, pszichiátria) vizsgálatok is szükségesek.

Részegség és a traumatológia kapcsolata

Természetesen a traumatológiai esetek dominálnak, ez a koordináció romlásának, a helyzetfelismerő képesség gyengülésének tudható be.
Klasszikus sérüléstípusok a különféle fejsérülések. Ezek a sérülés mechanizmusától függően lehetnek, repesztett, vágott, vagy metszett sebek, melyek általában veszélytelenek, de orvosi ellátást ( sebtisztítás, varrat) igényelnek. A fejsérülések kombinálódhatnak a koponyacsontok repedéseivel, töréseivel, ami súlyos, életveszélyes állapot is lehet, szoros orvosi megfigyelést, akár idegsebészeti műtétet tehet szükségessé. A külsérelmi nyommal akár nem is járó fejsérülések szintén nagy jelentőségűek, mert maradandó károsodások, halál következhetnek be még a sérülést követő időszakban is. Legenyhébb formájuk az agyrázkódás (commotio cerebri), mely néhány napi pihenéssel kezelhető. Súlyosabb elváltozás az agyzúzódás (contusio cerebri) az agyállomány összenyomatása által keletkezik. Külön figyelmet kell szentelni a koponyán belüli vérzésekre (subduralis, epiduralis haematoma, subarachnoidalis vérzés), mert ezek tünetei sokszor csak napok múlva jelentkeznek, de az addigra kialakult károsodások akár visszafordíthatatlan neurológiai állapotot okozhatnak.
A koponyasérülések mellett természeten sok más sérüléstípus is előfordulhat. Bokaficamok, törések, lábszártörések, felső végtagi traumák a leggyakoribb sérülések, melyek tönkretehetnek egy átmulatott éjszakát.

Krónikus alkoholizmus és az ortopédia

A krónikus alkoholizmus az ortopédiában is otthagyja névjegyét. A korábban felsorolt traumatológiai esetek bármelyikének lehet késői következménye, mely ortopédiai beavatkozást tehet szükségessé. Van azonban néhány klasszikus ortopédiai elváltozás, mely igen jellemző alkoholistáknál.
Az első ilyen betegség az aszeptikus combfej elhalás. A pontos mechanizmus nem ismert, de lényege a combfejet ellátó erek szűkülete, elzáródása miatt kialakuló csontelhalás. A combfejben cysták alakulnak ki, a terhelési felszíneknek megfelelően a csont először ellapul, majd be is roppanhat, súlyos csípőízületi deformitást eredményezve. Ficat és Arlet urak határozták meg a betegség lefolyásának egyes stádiumait:

O. stádium: nincs röntgen jel, a Beteg panaszmentes
I. stádium: enyhe klinikai tünetek (terhelésre fokozódó, hirtelen kialakuló fájdalom). Röntgen jel nincs, MR vizsgálattal kimutatható az elváltozás
II. stádium: röntgenen háromszög (ék) alakú elváltozás, az ízfelszín még ép. A Beteg panaszai változatlanok.
III. stádium: beroppan az ízületi felszín, gyulladás alakul ki. A Beteg panaszai fokozódnak, heves fájdalom, jelentős mozgásbeszűkülés alakul ki.
IV. stádium: terminális fázis, másodlagos csípőízületi artrózis alakul ki, a combfej jelentősen deformált.

Kezelése a kezdeti szakaszban tehermentesítés, úszás, gyógytorna. A folyamat előrehaladtával azonban ezek a módszerek nem vezetnek sikerre, előtérbe kerül a sebészeti ellátás. Ficat I-II stádiumban a célravezető módszer a combfej óvatos megfúrása vékony fúróval, egyrészt felfrissíti a csontállományt, másrészt pedig csökkenti a nyomást a kialakult cystákban. Ficat III stádiumban a szóba jövő műtétek célja a beroppant területek tehermentesítése. Ez az állapot oszteotómiák által érhető el. A műét során a combcsontot meghatározott pontokon átvágjuk, majd a két darabot egymáshoz képes elforgatva csavarozzuk újra össze. Ennek során a beteg felszínt „kiforgatjuk” a terhelési zónából. Ezen típusú műtéteket régebben nagy számban végezték, azonban a modern csípőprotézisek megjelenésével kimentek a szokásból. Ficat IV stádiumban az artrózis kialakulásával pedig egyértelműen a csípőízületi artroplasztika a választandó eljárás.
Az alkohol okozta neurogén arthropátia egy másik, igen gyakori következménye a rendszeres fogyasztásnak. A nagy mennyiségű etilalkohol végzetes hatással van az idegsejtekre. A lassan pusztuló idegek miatt zavart a láb fájdalomérzése, érzéketlenség, görcsök, izomgyengeség is kialakulhatnak. A láb gyakran duzzadt, a talpi felszínen érzéketlen, éles szélű fekélyek jöhetnek létre. A lábcsontok és ízületek szintén megsínylik az alkohol hatásait. Csontritkulás, ízületi gyulladás jön létre. A második stádiumban csontfelszívódás, akár csonttörés is megfigyelhető, az ízületekben közepes artrózis, az ízület luxálódása mellett. Harmadik stádiumban előrehaladott artrózis, csontos defektusok uralják a képet.
Kezelésében elsődleges a kiváltó ok megszűntetése. Szigorú alkoholtilalom, a cukorháztartás rendezése, sok B-vitamin. A már kialakult fekélyek kezelése mellett a lábat speciális betéttel, cipővel tehermentesíteni kell, a sérülésektől pedig óvni. Később a lábdeformitások (kalapácsujj, bütyök) műtétileg rendszerint kezelhetőek, de előtte fontos a keringés, beidegzés rendezése, mert a legkisebb műtét eredményét is tönkre teheti egy fertőzés, ami alkoholista betegek eseteiben lényegesen gyakrabban megtörténik.
Az osteoporosis az egész csontvázat érintő betegség, mely alkoholizmus során gyakrabban jelentkezik. A rendszertelen étkezés, és az alkohol okozta különböző szervi károsodások miatt, zavart szenved a csontanyagcserében igen fontos D-vitamin és Ca felszívódása. Ennek eredményeként csökken a csontok sűrűsége, sokkal sérülékenyebbé válnak. Már kisebb sérülés is csonttörést okozhat, de pl. a csigolyatestek csupán a Beteg saját testsúlyától is összeroppanhatnak. Ha ehhez hozzávesszük a korábban említett koordinációs zavarokat, akkor érthető, miért veszélyes ez az állapot fokozottan az alkoholos betegekre.
Általánosan elmondható, hogy a rendszeres, tartós alkoholizmus, borzasztó hatással van az egész mozgásszervi rendszerünkre. Igen fontos az alkohol teljes megvonása, a normális táplálékbevitel rendezése. El kell menni az évi csontsűrűség vizsgálatra, és látogatni kell az érsebészeti és neurológiai lábszűréseket is!


Mindent egybevéve az alkoholfogyasztásban a legfontosabb tényező a mértékletesség legyen és sok gondtól óvjuk meg magunkat!


Az alábbi videón a legjellemzőbb sérülési mechanizmusok akut etiles intoxikációban.

És most lássuk mit írtak a Konzílium 2.0 többi résztvevői az alkoholizmusról:

ENT House Budapest Horváth Tamás fül -orr-gégész
Elmedoktor Veress Dóra pszichiáter
KindlerMedical - Demeter Irma szakgyógyszerész
Mentők Blog Heinrich Károly sürgősségi ellátás
Minden, ami pszihológia blog – Kindler Réka pszichológus
PepitaZebra blog – Török Dóra gyermekorvos
MedIq – Meskó Bertalan kutatóorvos, genetika

Nyomjuk meg! Sport kompresszió = nagyobb teljesítmény, gyorsabb regeneráció

Az sport-élettanban folyamatosan keresik a lehetőségeket a teljesítmény fokozására, a regeneráció gyorsítására.

Ennek a kutató munknak a legfrissebb eredménye a sport kompresszió kidolgozása. A módszer lényege az, hogy egy-egy testrészünkre az adott testájéknak megfelelő, a test középpontja felé haladva fokozatosan emelkedő nyomást helyezünk. Erre a legegyszerűbb módszer egy speciális kompressziós segédeszköz viselése, mely egyszerűsége ellenére rendkívül sokrétűen fejti ki jótékony hatását:

• összenyomódnak a felületes vénák, fokozva ezzel az izmok vérellátását

• a fokozott vérellátás emeli az izmokhoz eljutó oxigén mennyiségét, így növelve a teljesítményt

• a felgyrorsult vérátáramlás gyorsabban szállítja el az izmokból a felszaporodott anyagcsere termékeket, így például a tejsavat, ezzel is fokozva a regenerációt, és késleltetve a kifáradást

• javul a testrészek hőháztartása

• a felületes helyzetérzékelő receptorok (központi idegrendszeri jeladók) működése révén javul a koordináció, így pl. kosárlabdázóknál a dobások pontossága

• az izomrostok összenyomásával csökken a húzódásos sérülések kialakulásának kockázata

Összességében azt találták, hogy a sportkompresszióval a teljesítmény kb.

5 %-al növelhető úgy, hogy közben az energiafelhasználás 6 %-al csökken.

Bővebben a témáról itt olvashatnak:

http://www.sisegely.hu/index.php?page=92&lang=_hu

vagy az alábbi videóból tájékozódhatnak.

Hogyan tudjuk elkerülni a sí baleseteket?

Aki szenvedett már el síbalesetet, pontosan tudja, hogy egy húzódás, ficam, vagy törés hogyan tudja tönkretenni a régóta vágyott téli pihenést. Érdemes tehát néhány alapvető szabályt betartani, amikkel a sérülések nagy része elkerülhető.

Ezek a következők:

• síelés előtt készítsük fel szervezetünket rendszeres edzésekkel a megnövekedett terhelésre, hogy megfelelő állóképességünk legyen
• csak megfelelő felszereléssel induljunk neki a hegynek
• a tudásunknak megfelelően sebességgel, a tudásunknak megfelelő nehézségi fokozatú pályán csússzunk
• vegyük figyelembe a hó állapotát és az időjárást
• ne térjünk le a kijelölt pályáról
• magashegyi síelésnél hagyjunk időt szervezetünknek a megváltozott környezethez való hozzászokáshoz
• ne síeljünk egyedül, mindig többen vágjunk neki a lejtőnek

Ezekkel az egyszerű, sokszor magától értetődő, mégis gyakran be nem tartott szabályokkal sok sérüléstől megóvhatjuk magunkat, és a téli kikapcsolódás így tényleg kikapcsolódás lesz, nem pedig egy szomorú emlékű kórházi kaland.

Bővebben a témáról: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_93564.html

Unhappy triad - a szomorú trió

Ha már síelésnél tartunk, esen néhány szó a gyakori sérülésekről is. Az előző bejegyzésben olvashattunk a koponya és fejsérülésekről, jöjjenek most a térdsérülések.



A lábszárcsont és combcsont törése mellett gyakoriak a térdízület lágyrészeinek sérülései. Leggyakrabban rotációs mechanizmussal történik a szalagok, meniscusok szakadása. Egy igen súlyos, komplex sérüléstípus az úgynevezett unhappy triad.






A találó név a belső oldalszalag, az elülső keresztszalag és a belső meniscus sérülését takarja. A láb kirotációjakor, a térd befelé dőlésekor, kifelé csavarodásakor jöhet létre.
Ez a kombináció teljes térdízületi instabilitást okoz, általában műtéti ellátást igényel. El kell látni a szakadt meniscust és elülső keresztszalagot, az oldalszalag általában konzervatív úton is gyógyítható.

további info: http://www.sports-injury-info.com/unhappy-triad.html

Video: változatos mechanizmusok különféle sérülésekre síelőknél. ( 0:33-nál unhappy triász garantált) Egyben újabb felhívás a bukósisak fontosságára.

http://www.youtube.com/watch?v=co4IAFMXB00