A fáradásos törés

Talán kevéssé ismert tény, hogy csonttörést nem kizárólag komoly sérülés következtében fellépő nagy erőbehatás okozhat. Nem ritkán a rendszeres, ismétlődő, túleröltetéssel párosuló terhelés is komoly károkat okozhat, akár csonttörést is. Az ílyen mechanizmussal létrejövő töréseket nevezzük fáradásos törésekneknek. 

Mezitlábas futócipő

Korábban már írtunk a futásban egyre inkább terjedő új irányzatról, a mezitlábas futásról. A természetességre való törekvés egyik aránylag új eredménye a mezitlábas futócipő (barefoot running shoe). Ez gyakorlatilag egy rendkívül finom, rugalmas, vékony, de ellenálló anyagból készülő, zokni szerű cipő, aminek a talp része is vékony. Az elkészítése során különös gondot fordítottak arra, hogy minnél jobban kövesse a láb természetes alakját.

A mezitlábas futócipő használata túl azon, amit a meztilábas futással kapcsolatos korábbi bejegyzésünben írtunk (csökkent nagyízületi terhelés, kíméletesebb igénybevétel, jobb biomechanika, bővebben olvashatnak róla itt), specialis mozgásmintára kényszeríti a futót. Természetes körülmények között futás közben nem a sarokütéssel kezdődik a járásciklus, helyette az előlábunkra érkezünk a lépés első fázisában, így csillapítjuk a testünk súlyából adódó lendületet, és innen rugaszkodunk el újra. Ez lenne a teljesen természetes futó mozdulatsor, amely nagyobb teljesítményre ad lehetőséget. A mezitlában futócipő használatával ezt a mozgásmintát vagyunk kénytelenek használni, hiszen - komoly ütéscsillapítással rendelkező sarokrész híján - cipőnk nem is enged más technikát.

Sokat elárul ez a videó, ahol a hagyományos és a mezitlábas futócipőben megtett egy-egy lépésciklust láthatjuk lassítva.

Ha utánanézünk, azt látjuk, hogy a sprinterek - köztük Usain Bolt, a világ jelenlegi leggyorsabb embere - szintén úgy futnak, hogy az előlábra érkeznek, nem sarokra. (a video végén a lasított részben lehet legjobban látni)

Ugyanakkor az új cipő viselői rendszeresen kiemelik, hogy nehéz megszokni a cipőt, gyakran nehéz felvenni, és esetenként kényelmetlen is lehet. Az ütéscsillapítás teljes hiánya miatt pedig meggondolandó, hogy milyen talajon futunk vele: a kemény talaj (cement, kő, márvány) a beszámolók szerint "brutális" lehet, ugyanakkor a futópad ideálisnak tűnik egy próbára. A lúdtalp úgy tűnik, nem jelent problémát a használata során.

Bővebbet a témáról itt olvashat.

Facebookolom

Mezitláb fussunk, vagy cipőben?

Az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a sportegészségügy azzal, hogy a mezitláb futás vagy a cipőben futás az egészségesebb-e. Ismert, hogy a nem megfelelő talajon, nem megfelelő cipőben végzett rendszeres futás nagy megterhelést jelent az ízületekre, annyira, hogy akár a kopásos folyamatokat is felerősíthetik. Amerikai kutatók legutolsó eredményei új megvilágításba helyezik ezt a kérdést.

Dr. Kerrigan és munkatársai 86 felnőttet vizsgáltak, akik először mezitláb, majd cipőben futottak futópadon. Eközben összesen 10 kamerával és 16 jeladóval rögzítették az alsó végtagok mozgásait, valamint a futópadon mérték a keletkező erőket. Azt találták, hogy cipőben futáskor a csípő ízületekben 54, míg a térd ízületekben 36 %-al ébredt nagyobb forganyomaték, mint amikor a futók mezitláb voltak. Ezek alapján arra következtetnek, hogy a megnövekedett erő az ízületeken belül nagyobb igénybevételt jelent, ami elősegítheti a kopásos folyamatok fegyorsulását.

A szerzők figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a vizsgálat eredményei és következtetései több szempontból is kérdésesek: a mérés nem volt teljesen pontos, mindenki, a saját biomechanikájától függetlenül ugyanolyan futócipőt kapott, és az sem egyértelmű, hogy a megnövekedett erő egyenesen vezetne a felgyorsult kopáshoz.

Úgyhogy a kérdés továbbra is nyitva áll: mezitláb, vagy cipőben fussunk? Önök szerint?

A cikkről bővebben itt olvashatnak:

http://www.medscape.com/viewarticle/718663?src=mp&spon=8&uac=70680CN

Miért fontos a jó futócipő? Melyek a jó futócipő ismérvei? Milyen cipőt válasszunk?

Futás során lépésciklusonként minden egyes talajt érés egy-egy ütésként jelentkezik, így ez a sport fokozott megterhelést ró az alsó végtag teherviselő ízületeire, a bokára, tédre és a csípőkre. Emellett a folyamatosan ismétlődő tengelyirányú terhelés igénybe veszi a teljes gerincoszlopot is, leginkább az ágyéki-keresztcsonti és az ágyéki-háti csigolyák átmeneténél. Hogy ennek a folyamatosan ismétlődő erőnek a káros hatásait csökkentsük, rendkívül fontos, hogy hol, milyen talajon és milyen cipőben futunk. Elsősorban a természetes, füves talajok, valamint a külön erre a célra készített futófelületek ajánlatosak a rendszeres futásra, amennyiben ez lehetséges, a beton, aszfalt kerülendő, hiszen a túl kemény talajra való érkezéskor lényegesen komolyabb erők hatnak a mozgásszervrendszerre is.

A jó futócipő felépítésénél fogva segít elkerülni a túlterhelésből adódó panaszokat, emellett segíthet a sérülések megelőzésében is.

A futócipőnek alapvetően két elvárásnak kell megfelelnie: könnyűnek kell lennie, hogy lehetőleg ne jelentsen plusz terhet sportolás közben, ugyanakkor ellenállónak is kell lennie, hogy a futás során hatékonyan tudja csillapítani az ütéseket. Nyilván minél könnyebb egy cipő, annál kevésbé ellenálló, és fordítva. A kifejezetten versenyre készített futócipők rendszerint lényegesen könyebbek (kb 180-240 g), ugyanakkor 150-300 km után elhasználódnak. A hétköznapi, vagy hobby futásra alkalmas cipők nehezebbek ugyan (kb. 300-400 g), de ezek 700-1000 km-t is kibírnak. Különösen igaz ez a terepfutásra tervezett cipők esetében, melyeknél a felsőrész felépítése is ellenálló anyagokból történik, hogy az egyenetlen talajon való futás közben jelentkező többlet terhelést bírják. Fontos lehet még, hogy kinek milyen a lábboltozata, milyen a lábformája. Célszerű tájékozódni futócipő vásárlása előtt, hogy futás közben lábunkkal inkább befelé, középen, vagy éppen a talp külső éle felé terhelünk-e, ugyanis ennek megfelelően lehetőség van a cipők közötti választásra. Legegyszerűbb módszer ennek eldöntésére, ha megnézzük valamelyik korábbi futócipőnket, és leellenőrizzük, hogy a talp melyik részét koptattuk el. (a témáról többet a lenti videón hallhatnak) Ugyancsak létezik egyes gyártók kínálatában azonos méreten belül különböző lábszélességre gyártott cipő is, így a szélesebb lábúak is találhatnak maguknak kényelmes lábbelit. Mindenképpen fontos, hogy kényelmesen illeszkedő, a lábujjak előtt kb 0.5-1 cm szabad helyet adó, így a funkcionális hosszat biztosító cipőt válasszunk. A cipőt ne használjunk tovább, mint amit a gyártó ajánl, mert egy bizonyos távolság megtétele után a cipő anyagai elhasználódnak, így a felső rész kevésbé lesz képes tartani a lábat, teret engedve esetleges sérüléseknek. Emellett a talp rész anyaga is meggyengül, csökken a talajt éréskor kifejtett tompító hatás, és ez hosszú távon komoly ízületi problémákhoz vezethet.

Amit a lúdtalpról tudni érdemes

Hányszor hallottuk már, hogy valakinek akkora lúdtalpa van, hogy már gágog! De mi is valójában a lúdtalp? Latin nevén "pes planus", vagyis lapos láb. A lábcsontok normál esetben két boltívet alkotva ( haránt és hosszboltozat) helyezkednek el, így biztosítva a terhelés optimális eloszlását. A boltozatok megtartásáért a lábcsontok közötti szalagok és izmok a felelősek. A modern, sima talajokon való járás ( parketta, padló, járólap) nem segíti elő a lábizmok fejlődését, mivel a láb számára a teljes talp érintkezése a legstabilabb. Göröngyös talajon, kavicson, füvön járáskor a lábizmok folyamatos munkájára, egyensúlyozásra van szükség, így ez kiváló ellenszere a hosszboltozat süllyedésének. Gyermekkorban, 5-7 éves kor alatt szinte mindenki lúdtalpas még, hiszen lábunkat még alig használtuk, honnan is lennének erős lábizmaink? 18 éves korig aktív tornával még a leghangosabban gágogó lúdtalpak is sikeresen korrigálhatóak, csak napi 15 perc odafigyeléssel.

Korrekciós (lúdtalp-) betét viselése nem is javasolt fiatal életkorban, hiszen viselésekor pazarul megtámasztja a boltozatokat, de éppen ezért a meglevő izmaink is elsorvadnak, mert nincs rájuk szükség és viselhetjük a betétet életünk végéig.

Ugyanakkor fontos a lúdtalp korrekciója, mert már gyermekkorban is panaszossá válhat, már kisebb megterheléskor is fájdalom jelentkezhet. Hosszútávon térd, csípő, gerinctáji problémákat is okozhat.

Napi 15 perc odafigyeléssel tehát nagyon sok gondtól kímélhetjük meg magunkat, szeretteinket, de még a pénztárcánkat is!

További információkért tekintese meg honlapunkat ( http://www.mentakozpont.hu ), vagy keressen fel minket személyesen egy lúdtalp szűrővizsgálat erejéig!