Konzílium 2.0

Örömmel jelentjük, hogy februártól mi is csatlakoztunk a Konzílium 2.0-hoz! Jól hangzik, de mi is az valójában?

A Konzílium 2.0 egy magyar egészségügyi blogkarnevál, melynek célja, hogy egy-egy adott témát több aspektusból, különböző szakterületeken dolgozó bloggerek tollából bemutasson. Bizonyos betegségeket több szemszögből is alaposabban körbejárunk, míg egyes tünetekről inkább asszociatív alapon születnek bejegyzések.
A külföldi blogokon, site-okon már régóta létezik az úgy nevezett "grand round", melynek keretében az egészségügy különböző területein jártas bloggerek írnak egy adott témáról, arról, hogy az miként van jelen a szakterületükben. Magyarországon először próbáljuk meghonosítani mindezt, reméljük a későbbiekben minél többen. Rendszeresen fogjuk megjeleníteni a választott témát körüljáró posztjainkat és reméljük minél többen csatlakoztok hozzánk!

Az első konzílium fulladás, fulladásérzet témakörben elérhető a http://www.konzilium.blog.hu/ oldalon!
A következő téma az alkoholizmus és következményei február 15-én!


A résztvevő blogok:

• 
  http://www.kindlermedical.blogspot.com/
  
• 
• http://www.elmedoktor.hu/
• 
• http://www.mentok.blog.hu/
• 
  
• http://www.enthouse.blog.hu/
• 
  
• http://www.pepitazebra.blogspot.com/

Hogyan tudjuk elkerülni a sí baleseteket?

Aki szenvedett már el síbalesetet, pontosan tudja, hogy egy húzódás, ficam, vagy törés hogyan tudja tönkretenni a régóta vágyott téli pihenést. Érdemes tehát néhány alapvető szabályt betartani, amikkel a sérülések nagy része elkerülhető.

Ezek a következők:

• síelés előtt készítsük fel szervezetünket rendszeres edzésekkel a megnövekedett terhelésre, hogy megfelelő állóképességünk legyen
• csak megfelelő felszereléssel induljunk neki a hegynek
• a tudásunknak megfelelően sebességgel, a tudásunknak megfelelő nehézségi fokozatú pályán csússzunk
• vegyük figyelembe a hó állapotát és az időjárást
• ne térjünk le a kijelölt pályáról
• magashegyi síelésnél hagyjunk időt szervezetünknek a megváltozott környezethez való hozzászokáshoz
• ne síeljünk egyedül, mindig többen vágjunk neki a lejtőnek

Ezekkel az egyszerű, sokszor magától értetődő, mégis gyakran be nem tartott szabályokkal sok sérüléstől megóvhatjuk magunkat, és a téli kikapcsolódás így tényleg kikapcsolódás lesz, nem pedig egy szomorú emlékű kórházi kaland.

Bővebben a témáról: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_93564.html

Unhappy triad - a szomorú trió

Ha már síelésnél tartunk, esen néhány szó a gyakori sérülésekről is. Az előző bejegyzésben olvashattunk a koponya és fejsérülésekről, jöjjenek most a térdsérülések.



A lábszárcsont és combcsont törése mellett gyakoriak a térdízület lágyrészeinek sérülései. Leggyakrabban rotációs mechanizmussal történik a szalagok, meniscusok szakadása. Egy igen súlyos, komplex sérüléstípus az úgynevezett unhappy triad.






A találó név a belső oldalszalag, az elülső keresztszalag és a belső meniscus sérülését takarja. A láb kirotációjakor, a térd befelé dőlésekor, kifelé csavarodásakor jöhet létre.
Ez a kombináció teljes térdízületi instabilitást okoz, általában műtéti ellátást igényel. El kell látni a szakadt meniscust és elülső keresztszalagot, az oldalszalag általában konzervatív úton is gyógyítható.

további info: http://www.sports-injury-info.com/unhappy-triad.html

Video: változatos mechanizmusok különféle sérülésekre síelőknél. ( 0:33-nál unhappy triász garantált) Egyben újabb felhívás a bukósisak fontosságára.

http://www.youtube.com/watch?v=co4IAFMXB00

Síeljünk, snowboardozzunk bukósisakban!

Évente visszatérő téma, hogy a téli sportok mennyi veszélyt rejtenek magukban. Ez igaz is, azonban megfelelő előkészületekkel és védőfelszereléssel a sérülések jó része elkerülhető.

Egy Kanadában, 2008-ban megjelent könyvből derül ki, hogy átlagosan 100.000 síelőre jut 4.800 sérülés. Szerencsére a sérülések döntő többsége hosszabb-rövidebb idő után gyógyul, azonban a százezer síelőből 3.2 sérülése katasztrófális. Ezen katasztrófális sérülések 75 %-ák férfiak szemvedik el; a sérültek 65 %-a 11-30 év közötti. A leggyakoribb ok a koponya sérülés.

Bővebben a témáról: http://www.thinkfirst.ca/documents/AlpineSkiingTips-final.pdf

Mi okozza derékfájást?

Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, a derékfájásnak ezernyi oka lehet. Vannak persze igazi ritkaságok és vannak nagyon gyakoriak. Ezek közül, most kiemelném az irodai munkát, mozgásszegény életmódot.

Be kell lássuk, gerincünk nem az ülőmunkára teremtetett. Vannak bizonyos görbületei, melyek biztosítják a terhelés megfelelő eloszlását a csigolyák ( és a kisízületek) között.

Amennyiben ezek a görbületek megváltoznak ( pl. üléskor), a terhelés iránya megváltozik. A görbületeket stabilizáló izmok erejük végéig tartani próbálják magukat, de az ő erejük is véges ( különösen keveset mozgó, nem sportoló embereknél). A tartós mozdulatlanság és monoton mozdulatsorok miatt egyes izomcsoportok a normál terhelés sokszorosát viselik, mely hamar elfáradásukhoz, görcsükhöz vezethet. ( Ezért esik olyan jól kinyújtózni utána)

Az izmok tartóerejének hiányában a csigolyákon található ízületek is egyenetlenül túlterhelődnek. Ez gyulladás, fájdalom kialakulásához vezethet, súlyosabb esetben neurológiai tünetek ( lábzsibbadás, érzéscsökkenés) kialakulásához is vezethet.Ezek alapján érthető, miért is fontos a hátizmok rendszeres tornásztatása, erősítése. Minél jobb kondícióban vannak izmaink, annál tovább képesek fenntartani a megfelelő testtartást. Odafigyeléssel, rendszeres mozgással, az izmok nyújtásával sok panasztól óvhatjuk meg magunkat.

Ínhüvelygyulladás - tenosynovitis

Ismét a sors fintora: Miután az égig dícsértem a fallabdázást, össze is csomagoltam és két hét kihagyás után ismét ütőt fogtam a kezembe. Csakhogy nem a már jól megszokottat, hanem egy eddig sosem próbált darab akadt a kezembe. Az eredmény, iszonyat fájdalom a jobb csuklómban, melynek mozgásai is jelentősen beszűkültek. Diagnózisom: tenosynovitis, vagyis ínhüvelygyulladás.
Általában egyenletes, hosszantartó, erős megterhelés, vagy szokatlan tartási rendellenesség ( számítógép billentyűzet, egér használata) váltja ki a mozgató inak tokjának megvastagodását, gyulladását. Hatására az ín már nem tud könnyedén csusszani, akadozik, ez érezhető ropogást, mozgásbeszűkülést okoz, mely természetesen fájdalommal is jár.
Kezelésében legfontosabb a kímélet, az adott ízület rögzítése, ill passzív tornásztatása. A Nem Szteroid gyulladáscsökkentők használata ( akár tabletta, akár gél formában) szintén erősen javasolt. Az ízület polcolása, jegelése is sokat segíthet a gyógyulásban. A terhelés fokozatos növelése nagyon fontos, mely a folyamat könnyen krónikussá válhat és sok panaszt okozhat a beteg számára. Az ímént említett kezelés nálam eddig bevált, szépen csökkennek a panaszok , szerintem a hét végén ismét bevállalok egy játszmát, immár a megszokott ütővel.

Fallabdázni márpedig muszáj!

Mindenkinek javaslom, hogy találjon egy olyan sportot, amit mindenkor szívesen űz. Külön hasznos, ha ez a mozgásfajta a mindennapi életvitelhez szükséges izmaink, ízületeink általános állapotát szintentartja, javítja. Blogíró kollégáim a futásra és az úszásra esküsznek és nagyon helyesen teszik, bár a futás eléggé igénybe veszi a térdízületeket, de ez megfelelő cipőválasztással ( lásd előző bejegyzésünk) csökkenthető. Az én sportjaim a fallabda ( squash) és a röplabda. Lássuk mennyire igazak a squashra az előbb említett kritériumok!

A fallabdát jól tapadó cipőben játsszák, a labda apró és nagy sebességgel pattog, bármelyik falra üthető. Ennek következményeképpen a játékosok mozgásában gyakori irányváltások dominálnak, melyek különösen igénybeveszik a bokaízületeket, valamint a térdek feszítő izomzatát, szalagrendszerét és az ízületi porcot. A rotációs mechanizmusok gyakran okoznak meniscus sérülést. A labda sokszor csak néhány centiméterrel a padló felett repül, emiatt a játékosok előrehajolva ütik meg. Az ágyéki gerincszakasz számára a folyamatos hajolás-felegyenesedés komoly próbatétel, a gerinc menti izomzat jelentős munkavégzésre van ítélve. Az irányváltások és a hirtelen elindulások-megállások szintén fokozott terhelést jelentenek a törzsizomzat számára. A vállak ( legalábbis az ütőt fogó oldalon) sem ússzák meg a fallabdázást, a nagy kilengéssel járó, nagyenergiájú lendítések könnyen sérüléshez vezethetnek.

Elolvasva amit írtam, a fallabdázás nem tűnik különösképpen egészséges sportágnak. És mégis! A rendszeres edzések során az izmok, ízületek kiválóan alkalmazkodnak, felnőnek a feladathoz, ennek hatását pedig a mindennapokban is érezzük. Kevesebb a derékfájás, a törzsizomzat tónusa fokozódik, a combizomzat megerősödik. Megfelelő bemelegítést követően, folyamatos koncentrációval és odafigyeléssel elképesztően szórakoztató tud lenni a squash. Fontos az izomzat karbantartása, különösen hosszabb kihagyás után érdemes edzés előtt néhány alkalommal átmozgatni a térdstabilizáló izomcsoportokat, valamint a törzs- és gerinc tartóizmait. Ebben nem szégyen gyógytornász segítségét kérni, de egyszerű, otthon is elvégezhető gyakorlatokról van szó. Ha ezeket szabályokat betartjuk, a fallabda kiváló kikapcsolódást biztosít, javítja mozgáskoordinációnkat, állóképességünket, reflexeinket, segíti koncentrálóképességünket, helyzetfelismerésünket. Arra az egy órácskára az ember elfelejti a főnökét, a munkáját, a gondokat, a problémákat. Tökéletes kikapcsolódás. Jópofa a futás is és az úszás is, de fallabdázni muszáj!

A videón Jonathon Power. A labdát ne is próbáljuk meg követni, figyeljék a fehér pólós játékost...