teszt Kata

 ez egy teszt.

Mezitláb fussunk, vagy cipőben?

Az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a sportegészségügy azzal, hogy a mezitláb futás vagy a cipőben futás az egészségesebb-e. Ismert, hogy a nem megfelelő talajon, nem megfelelő cipőben végzett rendszeres futás nagy megterhelést jelent az ízületekre, annyira, hogy akár a kopásos folyamatokat is felerősíthetik. Amerikai kutatók legutolsó eredményei új megvilágításba helyezik ezt a kérdést.

Dr. Kerrigan és munkatársai 86 felnőttet vizsgáltak, akik először mezitláb, majd cipőben futottak futópadon. Eközben összesen 10 kamerával és 16 jeladóval rögzítették az alsó végtagok mozgásait, valamint a futópadon mérték a keletkező erőket. Azt találták, hogy cipőben futáskor a csípő ízületekben 54, míg a térd ízületekben 36 %-al ébredt nagyobb forganyomaték, mint amikor a futók mezitláb voltak. Ezek alapján arra következtetnek, hogy a megnövekedett erő az ízületeken belül nagyobb igénybevételt jelent, ami elősegítheti a kopásos folyamatok fegyorsulását.

A szerzők figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a vizsgálat eredményei és következtetései több szempontból is kérdésesek: a mérés nem volt teljesen pontos, mindenki, a saját biomechanikájától függetlenül ugyanolyan futócipőt kapott, és az sem egyértelmű, hogy a megnövekedett erő egyenesen vezetne a felgyorsult kopáshoz.

Úgyhogy a kérdés továbbra is nyitva áll: mezitláb, vagy cipőben fussunk? Önök szerint?

A cikkről bővebben itt olvashatnak:

http://www.medscape.com/viewarticle/718663?src=mp&spon=8&uac=70680CN

Térdízületi endoprotézisek

Térdprotézisek


Korábban már született egy bejegyzés a csípőprotézisekkel kapcsolatban, így most itt az ideje a térdízületi implantátumokról is szót ejteni.
A csípőhöz hasonlóan a térdízület is teherviselő szerepet tölt be az ember életében. Ennek megfelelően igen jelentős terhelés éri az évek során. A térdízületi kopás, artrózis egyéb káros tényező hiányában is jelentkezik általában 60 éves kor körül, de ha kísérőbetegség (csontelhalás, veleszületett deformáció, csont-, porcanyagcsere betegség), vagy szerkezeti változással járó sérülés is fennáll, a degeneratív folyamatok jelentősen felgyorsulhatnak. Az artrózis késői fázisában a protézis beültetés jelentheti a Beteg számára a lehetőséget a fájdalommentes életvitelhez.
A csípőprotézisekhez hasonlóan térdízületi implantátumokból is többféle típus létezik, a pótolandó porcfelszín kiterjedésének, elhelyezkedésének megfelelően, illetve a protézis anyagától és a rögzítés módjától függően.

Unicompartmentalis ( közismert magyar nevén szánkó) protézis

Olyan esetekben alkalmazható, ha a térdízületi porcfelszínnek csak az egyik fele ( compartment) károsodott súlyosan, de nem szükséges mindkét oldalt pótolni. A Beteg számára kisebb műtéti terheléssel jár, gyorsabb a rehabilitáció, jelentősen kisebb a csontveszteség a műtét során. Beültetése során fontos szempont, hogy a térdízület lágyrészei ( elülső keresztszalag, oldalszalagok) épek legyenek, így biztosítva az ízületi stabilitást. Az artrózis előrehaladtával az ízület másik oldala is károsodhat, ilyenkor szükségessé válik a protézis cseréje teljes felszínpótló (totál) implantátumra.

Teljes felszínpótló (totál) térdízületi protézis

Kiterjedt ízületi destrukció, következményes instabilitás, szalagelégtelenség esetén javasolt a totál térdprotézis beültetése. Ebben az esetben a lábszárcsont teljes ízületi felszíne és a combcsont teljes ízfelszíne pótlásra kerül. A femoralis (combcsonti) komponens fémből készül, rendszerint polírozott. A tibialis rész ( lábszárcsonti) készülhet egy darabban polietilénből ( all poly), vagy lehet fémtálcás verzió, ilyenkor még egy polietilén betét ( insert) kerül a fém komponensek közé csúszófelszínnek.
A beültetés során ez elülső keresztszalag eltávolításra kerül, az oldalszalagok és a hátsó keresztszalag megléte azonban nélkülözhetetlen az ízület stabilitásához ( CR- cruciate retaining – elülső keresztszalag megtartó protézis) . A hátsó keresztszalag sérülése, lazasága, nagy deformitás esetén un. hátsó keresztszalag pótló ( PS- posterior stabilized) protézis beültetése indokolt. Ilyenkor a protézisbe épített ütköző látja el a hiányzó szalag stabilizáló szerepét.
A rögzítés módját illetően a csípőprotézisekhez hasonlóan létezik cemetes és cement nélküli változatuk, hazánkban leginkább a cementes verzió használatos.

Patellofemoralis protézis

A térdprotézisek ritkán használt típusa. A műtét indikációs köre igen szűk. Kizárólag a patellofemoralis ( térdkalács-combcsont ízület) porcfelszín izolált károsodása esetén ültethető be, hibátlan lágyrészviszonyok mellett. Az artrózis előrehaladtával rendszerint hamar cserére szorul, emellett ára is igen magas, így hazánkban például nem igazán kerül beültetésre nagy szériákban.



Az alábbi videóban a térdprotézis beültetés alapjait magyarázzák el angol nyelven az érdeklődőknek:

Mozgásszervi elváltozások a várandósság alatt - Konzílium 2.0

Mindig nagy szenzáció egy új családtag érkezése. Mindenki lázasan tervez, szervez, a háttérben pedig dolgozni kezdenek a hormonok is. A kialakuló endokrin káosz többek között ortopédiai megbetegedések kialakulásához is vezethet. Az általános kötőszöveti lazaság ízületi instabilitást, a jelentős testsúlygyarapodás pedig túlterhelést eredményez. E két rendellenesség a legtöbb ízületünk (különösen a teherviselők) számára igen kedvezőtlen feltételeket biztosít.
Bejegyzésünkben a terhesség során jellemzően kialakuló panaszokból válogattunk össze néhányat.

Talán a legjellemzőbb probléma terhesség alatt a sokszor tartós derékfájás. Itt lehet a terhesség szót szó szerint értelmezni. A kilencedik hónap végére 10, de akár 20 kg súlytöbblet alakulhat ki, túlterheléses panaszokat eredményezve. A leggyakrabban érintett terület az ágyéki gerincszakasz. Külön szerencsétlenség számára a súly egyenlőtlen eloszlása, ami az egész felsőtest súlypontját előremozdítja. A meglazult szalagrendszer miatt megváltozik a csigolyák helyzete, apró ( mikro-) instabilitás alakul ki. A kisízületekben gyulladás alakul ki, ami irritálhatja az ott futó idegszálakat ( ez okozhat alsó végtagba sugárzó fájdalmat, zsibbadást) Mindezzel párhuzamosan a porckorongok is drámai helyzetbe kerülnek. Két instabil csigolya között ütközőnek lenni nem egyszerű dolog. Sokszor nem is sikerül nekik és discus protrusio ( beboltosulás), vagy hernia ( sérv) alakul ki még komolyabb neurológiai problémát okozva. A hátizomzat egy darabig még bírja lépéssel, de miután kifáradtak az izmok, feszülésük, görcseik okoznak fájdalmat a kismamának. A kezelés legfontosabb eleme a problémás terület tehermentesítése. Fogyás természetesen nem jön szóba, de a sok fekvés enyhíti a panaszokat. Gyulladáscsökkentő, izomlazító gyógyszer szedése csak szülésszel való konzultálást követően javasolt! Igen súlyos esetekben szóba jön a császármetszés is ( természetesen a rendes terminus időpontjában), mert a hüvelyi szülés során alkalmazott préselés a panaszokat súlyosbíthatja. Ez szülészeti, ortopédiai vizsgálat alapján javasolható. Fontos a hátizomzat rendszeres karbantartása, hasznos eljárni kismamatornára, ahol a szükséges gyógytornagyakorlatok begyakorolhatóak. Sajnos a szülést követően sem oldódik meg magától a helyzet. Megszűnik a jelentős súlytöbblet, helyette viszont a gyermek emelgetése okozhat gondot. Az ágyéki gerincszakasz ugyanúgy túlterhelődhet, mintha fizikai munkát végezne a kismama. A továbbiakban ugyanúgy szükséges az izmok erősítése, nyújtása, hogy gerincünk alkalmazkodni tudjon az újabb kihívásokhoz.
A gerinchez hasonlóan sokszor egyéb ízületek is megsínylik a várandósságot. Különösen a már említett teherviselő ízületek, térd, csípő, boka kerülnek veszélybe. Visszatérő ízületi fájdalmak, folyadékgyülem, mozgáskorlátozottság nehezíthetik a gyermekét váró kismama életét. A panaszok kialakulásában ugyanúgy a túlterhelés, instabilitás és a fokozott gyulladáskészség játszanak főszerepet. Az érintett ízület megtelik folyadékkal, a tok feszül, az ízület mozgása beszűkül. A fájdalom sokszor egész jelentéktelen megterhelést követően, hirtelen, nagy intenzitással jelentkezik és csak igen nehezen kontrollálható. Sok esetben még a teljes nyugalomba helyezés is csak átmeneti javulást eredményez. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők szedése szülész engedélyével indokolt lehet. Érdekes, hogy a szülést követően a fájdalom sokszor szinte azonnal elmúlik, gyakorlatilag különösebb kezelés nélkül.
Egy másik gyakori gyulladásos betegségcsoport a különböző mozgató inak tenosynovitise. Leginkább a csuklót feszítő inak ínhüvelyét érintő és a korábban leírtakhoz hasonlóan fájdalommal, mozgásbeszűküléssel járó elváltozás. Az ínhüvely gyulladása során beszűkül az ín mozgását elvileg akadálytalanul lehetővé tévő alagút és a kéz mozgatásakor folyamatos mechanikai irritáció lép fel az ínon és környezetében. Mondanom sem kell, hogy ez nincs kedvező hatással az ín normális működésére. A gyulladás és az általa kiváltott hegesedés nehezíti az ín mozgását, emiatt a csukló hátrafeszítése akadályozottá válik, a fájdalom miatt pedig nem is kíván a Kismama ilyen mozdulatokat végezni. A gyulladás egyik gyakori következményei a különböző helyeken megjelenő folyadékkal teli tömlők, a ganglionok megjelenése. Természetesen a ganglionok mindig a gyulladt ínak mellett alakulnak ki, bőrt felemelő, cseresznye nagyságú, nyomásra érzékeny dudorok formájában. Súlyos fájdalmak esetén szóba jöhet a ganglion leszívása ( átmeneti eredmény, hamarosan újra telítődhet), vagy eltávolítása helyi érzéstelenítésben. Az ínhüvelygyulladások kezelése a már jól ismert elvek szerint szigorú kímélet, rögzítő használata, óvatos tornásztatás, hűtés, illetve nem-szteroid gyulladáscsökkentők szedése szülész engedélyével.
Lábpanaszok
A korábban már említett bokaízületi gyulladás mellett egyéb lábproblémák is előfordulhatnak terhesség alatt. Lábfej, lábszárduzzanat ( ödéma), lúdtalp, sarokfájdalom a leggyakoribbak. A lúdtalp ( hosszboltozat süllyedés ) kialakulásáért leginkább a fokozott kötőszöveti lazaság a felelős. Megnyúlnak a boltozatot stabilizáló szalagok és a lábcsontok szétterülnek. Olyan csont- és porcfelszínek kerülnek terhelés alá, melyek nem ilyen irányú és mértékű terhelésre lettek tervezve. Ez a megváltozott statikai helyzet helyi gyulladáshoz, a talpi kötőszövetes lemez ( plantaris fascia) feszüléséhez, túlterheléséhez vezet. A fascia tapadásánál a sarokcsonton csonthártyagyulladás alakulhat ki, a lábtőízületek bántalma pedig a lábszár felé kisugárzó fájdalmat eredményezhet. A legegyszerűbb kezelési mód jól kialakított lúdtalpbetét viselése, valamint a napi rendszeres lábizomtorna. Saroktáji fájdalmaknál jó szolgálatot tehet egy pár szilikonos sarokék viselése, mely kissé emeli a sarkat jobb helyzetet biztosítva a csontoknak, valamint kényelmes, puha ágyat biztosít az érzékeny csonthártyának. Fontos a megfelelő stabilitású, vastag talpú ( rezgéscsillapítás!), kényelmes cipők viselése. A lábszár és lábfej duzzanat (ödéma) oka az alsó végtag keringésének lassulása és az emiatt a szövetek közé kipréselődő folyadék. A láb duzzadt, esetleg lividen elszíneződött a pangó vér miatt. Az ödéma megelőzésére, kezelésére a legjobb módszerek:

- a lábak gyakori polcolása
- megfelelő lábbeli viselése: túl szűk, vagy rövid cipő elszoríthatja a láb keringését
- szegés nélküli zokni, harisnya viselése: szintén elnyomhatja a keringést
- Amennyiben sokat kell ülni, érdemes gyakran felállni, átmozgatni az izmokat, így serkentve a vérkeringést
- Sok mozgás, izomtorna
- nagy mennyiségű folyadékbevitel
- kiegyensúlyozott, sószegény étrend
- érdemes a lábméretet gyakran ellenőrizni, mert a terhesség alatt akár több számmal is nagyobbodhat a fenti elváltozások miatt és a cipők cseréjére is szükség lehet.

Ezek után már csak egy érdekes elváltozásról írnék, amely jellemzően akkor jelentkezhet, amikor már mindenki azt hiszi, hogy végre vége, mégpedig a szülést követően. Kezelést ritkán igénylő, de sokszor panaszt okozó elváltozás a hüvelyi szülés alatt kialakuló symphysiolysis, vagyis a medence szétnyílása. A nyílás mértéke változó, általában 1-2 cm, de láttunk már 8 cm-es elmozdulást is. Műtéti ellátást igen ritkán igényel, legtöbbször egy széles medenceszorító bőröv megfelelő megoldást nyújt. Érdekes, hogy panaszok esetén a Beteget járatni kell, a fájdalmai így előbb szűnnek. A nyílás a későbbiekben megmaradhat, de panaszokat már nem okoz.

40 hét egy percben:



És most lássuk a terhesség kellemetlen velejáróit más szempontból nézve:

ENT House Budapest Horváth Tamás fül -orr-gégész

Elmedoktor Veress Dóra pszichiáter

Mentők Blog Heinrich Károly sürgősségi ellátás

Minden, ami pszihológia blog – Kindler Réka pszichológus

PepitaZebra blog – Török Dóra gyermekorvos

Share

Az alkoholizmus ortopédiai vonatkozásai – Konzílium 2.0

A túlzott alkoholfogyasztás közismerten súlyos károsodásokat okoz szervezetünkben. A Konzílium 2.0 e havi jelentkezésében, ezekről a hatásokról, következményeikről szeretnénk bővebben írni. Természetesen a Menta blogja a mozgásszervi elváltozásokra helyezi a fő hangsúlyt.
Rögtön az elején két csoportra is bontanám a kérdéskört. Az egyik az akut etiles intoxicatio ( értsd ezalatt: alapos részegség), a másik a huzamosabb időn keresztül tartó, rendszeres, jelentős mennyiségű alkoholos ital fogyasztása ( krónikus alkoholizmus). Egyes vélemények szerint napi 1-2 üveg sör rendszeres elfogyasztása már kimeríti az alkoholizmus fogalmát, de a diagnózis kimondásához multidisciplináris ( legfőképpen belgyógyászat, pszichiátria) vizsgálatok is szükségesek.

Részegség és a traumatológia kapcsolata

Természetesen a traumatológiai esetek dominálnak, ez a koordináció romlásának, a helyzetfelismerő képesség gyengülésének tudható be.
Klasszikus sérüléstípusok a különféle fejsérülések. Ezek a sérülés mechanizmusától függően lehetnek, repesztett, vágott, vagy metszett sebek, melyek általában veszélytelenek, de orvosi ellátást ( sebtisztítás, varrat) igényelnek. A fejsérülések kombinálódhatnak a koponyacsontok repedéseivel, töréseivel, ami súlyos, életveszélyes állapot is lehet, szoros orvosi megfigyelést, akár idegsebészeti műtétet tehet szükségessé. A külsérelmi nyommal akár nem is járó fejsérülések szintén nagy jelentőségűek, mert maradandó károsodások, halál következhetnek be még a sérülést követő időszakban is. Legenyhébb formájuk az agyrázkódás (commotio cerebri), mely néhány napi pihenéssel kezelhető. Súlyosabb elváltozás az agyzúzódás (contusio cerebri) az agyállomány összenyomatása által keletkezik. Külön figyelmet kell szentelni a koponyán belüli vérzésekre (subduralis, epiduralis haematoma, subarachnoidalis vérzés), mert ezek tünetei sokszor csak napok múlva jelentkeznek, de az addigra kialakult károsodások akár visszafordíthatatlan neurológiai állapotot okozhatnak.
A koponyasérülések mellett természeten sok más sérüléstípus is előfordulhat. Bokaficamok, törések, lábszártörések, felső végtagi traumák a leggyakoribb sérülések, melyek tönkretehetnek egy átmulatott éjszakát.

Krónikus alkoholizmus és az ortopédia

A krónikus alkoholizmus az ortopédiában is otthagyja névjegyét. A korábban felsorolt traumatológiai esetek bármelyikének lehet késői következménye, mely ortopédiai beavatkozást tehet szükségessé. Van azonban néhány klasszikus ortopédiai elváltozás, mely igen jellemző alkoholistáknál.
Az első ilyen betegség az aszeptikus combfej elhalás. A pontos mechanizmus nem ismert, de lényege a combfejet ellátó erek szűkülete, elzáródása miatt kialakuló csontelhalás. A combfejben cysták alakulnak ki, a terhelési felszíneknek megfelelően a csont először ellapul, majd be is roppanhat, súlyos csípőízületi deformitást eredményezve. Ficat és Arlet urak határozták meg a betegség lefolyásának egyes stádiumait:

O. stádium: nincs röntgen jel, a Beteg panaszmentes
I. stádium: enyhe klinikai tünetek (terhelésre fokozódó, hirtelen kialakuló fájdalom). Röntgen jel nincs, MR vizsgálattal kimutatható az elváltozás
II. stádium: röntgenen háromszög (ék) alakú elváltozás, az ízfelszín még ép. A Beteg panaszai változatlanok.
III. stádium: beroppan az ízületi felszín, gyulladás alakul ki. A Beteg panaszai fokozódnak, heves fájdalom, jelentős mozgásbeszűkülés alakul ki.
IV. stádium: terminális fázis, másodlagos csípőízületi artrózis alakul ki, a combfej jelentősen deformált.

Kezelése a kezdeti szakaszban tehermentesítés, úszás, gyógytorna. A folyamat előrehaladtával azonban ezek a módszerek nem vezetnek sikerre, előtérbe kerül a sebészeti ellátás. Ficat I-II stádiumban a célravezető módszer a combfej óvatos megfúrása vékony fúróval, egyrészt felfrissíti a csontállományt, másrészt pedig csökkenti a nyomást a kialakult cystákban. Ficat III stádiumban a szóba jövő műtétek célja a beroppant területek tehermentesítése. Ez az állapot oszteotómiák által érhető el. A műét során a combcsontot meghatározott pontokon átvágjuk, majd a két darabot egymáshoz képes elforgatva csavarozzuk újra össze. Ennek során a beteg felszínt „kiforgatjuk” a terhelési zónából. Ezen típusú műtéteket régebben nagy számban végezték, azonban a modern csípőprotézisek megjelenésével kimentek a szokásból. Ficat IV stádiumban az artrózis kialakulásával pedig egyértelműen a csípőízületi artroplasztika a választandó eljárás.
Az alkohol okozta neurogén arthropátia egy másik, igen gyakori következménye a rendszeres fogyasztásnak. A nagy mennyiségű etilalkohol végzetes hatással van az idegsejtekre. A lassan pusztuló idegek miatt zavart a láb fájdalomérzése, érzéketlenség, görcsök, izomgyengeség is kialakulhatnak. A láb gyakran duzzadt, a talpi felszínen érzéketlen, éles szélű fekélyek jöhetnek létre. A lábcsontok és ízületek szintén megsínylik az alkohol hatásait. Csontritkulás, ízületi gyulladás jön létre. A második stádiumban csontfelszívódás, akár csonttörés is megfigyelhető, az ízületekben közepes artrózis, az ízület luxálódása mellett. Harmadik stádiumban előrehaladott artrózis, csontos defektusok uralják a képet.
Kezelésében elsődleges a kiváltó ok megszűntetése. Szigorú alkoholtilalom, a cukorháztartás rendezése, sok B-vitamin. A már kialakult fekélyek kezelése mellett a lábat speciális betéttel, cipővel tehermentesíteni kell, a sérülésektől pedig óvni. Később a lábdeformitások (kalapácsujj, bütyök) műtétileg rendszerint kezelhetőek, de előtte fontos a keringés, beidegzés rendezése, mert a legkisebb műtét eredményét is tönkre teheti egy fertőzés, ami alkoholista betegek eseteiben lényegesen gyakrabban megtörténik.
Az osteoporosis az egész csontvázat érintő betegség, mely alkoholizmus során gyakrabban jelentkezik. A rendszertelen étkezés, és az alkohol okozta különböző szervi károsodások miatt, zavart szenved a csontanyagcserében igen fontos D-vitamin és Ca felszívódása. Ennek eredményeként csökken a csontok sűrűsége, sokkal sérülékenyebbé válnak. Már kisebb sérülés is csonttörést okozhat, de pl. a csigolyatestek csupán a Beteg saját testsúlyától is összeroppanhatnak. Ha ehhez hozzávesszük a korábban említett koordinációs zavarokat, akkor érthető, miért veszélyes ez az állapot fokozottan az alkoholos betegekre.
Általánosan elmondható, hogy a rendszeres, tartós alkoholizmus, borzasztó hatással van az egész mozgásszervi rendszerünkre. Igen fontos az alkohol teljes megvonása, a normális táplálékbevitel rendezése. El kell menni az évi csontsűrűség vizsgálatra, és látogatni kell az érsebészeti és neurológiai lábszűréseket is!


Mindent egybevéve az alkoholfogyasztásban a legfontosabb tényező a mértékletesség legyen és sok gondtól óvjuk meg magunkat!


Az alábbi videón a legjellemzőbb sérülési mechanizmusok akut etiles intoxikációban.

És most lássuk mit írtak a Konzílium 2.0 többi résztvevői az alkoholizmusról:

ENT House Budapest Horváth Tamás fül -orr-gégész
Elmedoktor Veress Dóra pszichiáter
KindlerMedical - Demeter Irma szakgyógyszerész
Mentők Blog Heinrich Károly sürgősségi ellátás
Minden, ami pszihológia blog – Kindler Réka pszichológus
PepitaZebra blog – Török Dóra gyermekorvos
MedIq – Meskó Bertalan kutatóorvos, genetika

A nagyízületi endoprotézisek csodálatos világa

Az ortopédiai betegellátás egyik legmeghatározóbb irányvonala a nagyízületi endoprotetika. Legyen szó csípő-, térd-, vagy vállízületről, a protézis implantáció az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás az ortopéd sebészetben világszerte. Az 1960-as évek második felétől folyamatosan emelkedik az évente beültetett implantátumok száma, az eszközök fejlesztése pedig mára sokmillió dolláros üzletággá nőtte ki magát. Csak Magyarországon éves szinten több ezer nagyízületi endoprotézis kerül beültetésre és ez a szám nemzetközi viszonylatban igen alacsony szám.
A műtétek indikációja széles skálán mozog. Leggyakrabban ízületi porckopás, arthrosis miatt történik az implantáció, de sokszor egyéb módon nem kezelhető csonttörések ( pl. combnyaktörés, ízületet destruáló térdtáji törések), valamint az ízületet is érintő mozgásszervi megbetegedések, reumatológiai kórképek is vezethetnek erre az útra.

Ebben a bejegyzésben a csípőprotézisek alaptípusait szeretném bemutatni.

Csípőprotézis

A leggyakrabban beültetett implantátum típus. Anyaga a gyártótól függően változatos lehet, legtöbbször orvosi acélból, Cr-Co-Mo ötvözetből, illetve titánból készítik. Az azonos alapkoncepció szerint a protézis három részből áll: vápa, szár, fej.
Vápa: ez a rész illeszkedik a medencecsont un. acetabulum részébe, ez helyettesíti az ízület üregét, ez foglalja magába a fejet, melynek azonos átmérőjű gömbfelszíne biztosítja a művi ízület szabad mozgásait. A combcsont levágott végébe kerül beültetésre a protézis szára, mely továbbítja a rá nehezedő erőt a láb felé. Az ízület stabilitását a Beteg saját izomzata, valamint a megfelelő helyzetben beültetett protézis komponensek adják. A csípőprotézis rögzítésére két módszer létezik: cementes ill. cement nélküli megoldás.

Cementes rögzítésnél a komponenseket nagy szilárdságú, kétkomponensű PMMA ( polymetil-metakrilát) ragasztó ( un. csontcement) rétegre helyezik rá, ami kb. 10 perc kötési idő múlva a cementtel valóban egyenértékű stabilitást biztosít. A legtöbb esetben jól alkalmazható technika, a cement elérhető antibiotikumos változatban is, nagyobb defektuokkal járó esetekben is jó stabilitást biztosít. A cementes vápák egy elemből állnak, nagy keménységű polietilénből készülnek.

A cement nélküli (CN) eljárásnál kiemelt szerepe van a protézisfelszín kiképzésének. Általában speciális hydroxyapatit bevonatot kap, vagy a felszín kialakítása eleve kedvez a Beteg csontjának a protézishez való rögzülésének (gyakorlatilag belenő a csont a protézisbe). A beültetésnél fontos az un. „press-fit” technika alkalmazása, vagyis a komponenseket úgy illesztjük a helyükre, hogy oda szorosan befeszüljenek, rögtön megfelelő stabilitást adva, ami a csontosodás során csak tovább növekszik. Nem alkalmazható minden esetben, pl. jelentős csonthiánnyal járó esetekben ( medencetörések, veleszületett csípőficam után) nincs meg a szükséges anatómiai helyzet, ami lehetővé teszi a „press-fit” elv megvalósítását. Ilyenkor cementes, vagy hibrid ( cementes vápa- CN szár, vagy akár fordítva) a választandó. A CN vápák két részből tevődnek össze. Az egyik a fémből készült külső héj, ebbe illeszkedik a nagy keménységű polietilén belső ( insert ).




A csípőízületi endoprotetikában új irányzatnak számítanak a „resurfacing”, vagy Birmingham protézisek. A beültetés során nem kell a combcsont teljes fejét, nyakát eltávolítani, hanem elegendő a csontot megfelelő formájúra alakítani, majd a protézis sapkaszerűen ráilleszthető. A műtét így jelentős csontveszteség nélkül megúszható, ami az ortopédiában nem kis cselekedet! A módszer sajnos nem alkalmazható minden esetben, sőt kimondottan szűk az indikációs köre ( Fiatal beteg, jó csontállomány, megfelelő anatómiai helyzet, gyakorlott sebész). Magyarországon leginkább igen borsos ára miatt nem terjedt még el.
A videón az úriember egy évvel van a műtét után. Természetesen a jobb oldali karatemester operálták... De vajon melyik csípőjét???

Nyomjuk meg! Sport kompresszió = nagyobb teljesítmény, gyorsabb regeneráció

Az sport-élettanban folyamatosan keresik a lehetőségeket a teljesítmény fokozására, a regeneráció gyorsítására.

Ennek a kutató munknak a legfrissebb eredménye a sport kompresszió kidolgozása. A módszer lényege az, hogy egy-egy testrészünkre az adott testájéknak megfelelő, a test középpontja felé haladva fokozatosan emelkedő nyomást helyezünk. Erre a legegyszerűbb módszer egy speciális kompressziós segédeszköz viselése, mely egyszerűsége ellenére rendkívül sokrétűen fejti ki jótékony hatását:

• összenyomódnak a felületes vénák, fokozva ezzel az izmok vérellátását

• a fokozott vérellátás emeli az izmokhoz eljutó oxigén mennyiségét, így növelve a teljesítményt

• a felgyrorsult vérátáramlás gyorsabban szállítja el az izmokból a felszaporodott anyagcsere termékeket, így például a tejsavat, ezzel is fokozva a regenerációt, és késleltetve a kifáradást

• javul a testrészek hőháztartása

• a felületes helyzetérzékelő receptorok (központi idegrendszeri jeladók) működése révén javul a koordináció, így pl. kosárlabdázóknál a dobások pontossága

• az izomrostok összenyomásával csökken a húzódásos sérülések kialakulásának kockázata

Összességében azt találták, hogy a sportkompresszióval a teljesítmény kb.

5 %-al növelhető úgy, hogy közben az energiafelhasználás 6 %-al csökken.

Bővebben a témáról itt olvashatnak:

http://www.sisegely.hu/index.php?page=92&lang=_hu

vagy az alábbi videóból tájékozódhatnak.