Porcsérülések ellátása - mikrofraktúra

Az ízületi porc normális esetben igen szilárd és rendkívül rugalmas anyag is egyben. Komoly terhelésnek is ellenáll életünk során. Gondoljunk csak arra, hogy mekkora nyomást kell kibírnia egy profi súlyemelő porcának, illetve mennyire tartósnak kell lennie egy hivatásos hosszútávfutó térdeinek. Természetesen ezek extrém példák és sajnos a hétköznapokban ennél jóval kisebb erőkre is sérülhet a tükörsima porcfelszín valamely ízületünkben. A balesetek különösen veszélyesek, de kóros anatómiai helyzetek, nem megfelelő terhelés is porcdefektusok, akár mély, kráterszerű porcfekélyek kialakulásához vezethetnek. A jellemző tünet általában a terhelésre jelentkező fájdalom, ízületi duzzanat. Orvosi vizsgálat feltétlenül javasolt, mindenképpen kiegészítendő röntgen és akár MR vizsgálattal is. Sok esetben azonban még a modern képlakotó vizsgálatok sem tudják egyértelműen kimutatni a panaszok okát. Konzervatív kezelésre nem múló panaszok esetén térdízületi tükrözés, arthroscopia javasolt. Ennek során a kérdéses területet látótérbe hozhatjuk és szükség esetén elvégezhetjük az egyik ajánlott porcellátási módszert, a mikrofractúrát. Mély, akár csontig hatoló, de viszonylag kis kiterjedésű és jól körülírt porchiányok egyik kezelési módja a porcréteg alatti (subchondralis) csontállomány megfúrása, berepesztése, melynek során bevérzés, majd másodlagos porcképződés zajlik a területen, kitöltve a porcfekély kráterét.

Ki alkalmas mikrofractúrára?

• Akinél a panaszokat a porckárosodás okozza.
• Akinél a károsodás kis kiterjedésű és a környező porcfelszínek épek.
• Azok, akik aktív életet élnének a tünetek hiányában.

Kinél nincs értelme az eljárásnak?

• Akiknél az egész ízületet érintő porcpusztulást, arthrosist észlelünk
• Inaktív betegeknél, akik egyébként sem mozognak
• Azoknál, akik nem alkalmasak a műtétet követő rehabilitációs kezeléseket végigcsinálni.
  

Hogyan működik?
A subchondralis csont sérülése bevérzéshez, őssejt kiáramláshoz vezet, ez másodlagos porc kialakulást eredményez. Sajnos ez az új porc nem a kiváló tulajdonságokkal rendelkező hyalinporc, mely minden ízületünkben megtalálható, hanem annál jóval gyengébb rostos porc. Szerencsére az esetek többségében ez is elegendő a panaszok megszűnéséhez és az ízületi funciók tartós visszanyeréséhez.

Hogyan csinálják?
Az eljárást ízületi tükrözés, arthroscopia során lehet végrehajtani. Első lépés a szabad, levált porcdarabok eltávolítása. Az kezelendő terület ideális mérete 2 cm-nél kisebb és jó minőségű, egészséges porcterületek veszik körül. Az ellátás során egy néhány mm átmérőjű hegyes árral ( vagy akár fúróval) apró lyukakat készítünk a szabad csontfelszínekben. A lyukak száma függ a kezelendő terület nagyságától, általában 5-10 lyukat kell készíteni.

Rehabilitáció
A módszer egyik kulcsa a műtétet követő tehermentesítés, melynek során a friss porcot megkímélve lehetőséget biztosítunk annak megtapadására. Ez általában 6-8 hétig szükséges, természetesen

közben a terhelés nélküli ízületi mozgások szorgalmasan gyakorolandók. Az ízület mozgatása során az izomzatot erősíteni tudjuk, a későbbiekben ez is fokozza a stabilitást, így hosszabbítja a porc élettartamát. A mozgás pedig önmagában is stimulálja a porcképződést, így rövidíti a gyógyulást.

Még több olvasnivaló itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Microfracture_surgery

És a fentiek videóban, Dr. Diaz előadásában:

Facebookolom

Mezitlábas futócipő

Korábban már írtunk a futásban egyre inkább terjedő új irányzatról, a mezitlábas futásról. A természetességre való törekvés egyik aránylag új eredménye a mezitlábas futócipő (barefoot running shoe). Ez gyakorlatilag egy rendkívül finom, rugalmas, vékony, de ellenálló anyagból készülő, zokni szerű cipő, aminek a talp része is vékony. Az elkészítése során különös gondot fordítottak arra, hogy minnél jobban kövesse a láb természetes alakját.

A mezitlábas futócipő használata túl azon, amit a meztilábas futással kapcsolatos korábbi bejegyzésünben írtunk (csökkent nagyízületi terhelés, kíméletesebb igénybevétel, jobb biomechanika, bővebben olvashatnak róla itt), specialis mozgásmintára kényszeríti a futót. Természetes körülmények között futás közben nem a sarokütéssel kezdődik a járásciklus, helyette az előlábunkra érkezünk a lépés első fázisában, így csillapítjuk a testünk súlyából adódó lendületet, és innen rugaszkodunk el újra. Ez lenne a teljesen természetes futó mozdulatsor, amely nagyobb teljesítményre ad lehetőséget. A mezitlában futócipő használatával ezt a mozgásmintát vagyunk kénytelenek használni, hiszen - komoly ütéscsillapítással rendelkező sarokrész híján - cipőnk nem is enged más technikát.

Sokat elárul ez a videó, ahol a hagyományos és a mezitlábas futócipőben megtett egy-egy lépésciklust láthatjuk lassítva.

Ha utánanézünk, azt látjuk, hogy a sprinterek - köztük Usain Bolt, a világ jelenlegi leggyorsabb embere - szintén úgy futnak, hogy az előlábra érkeznek, nem sarokra. (a video végén a lasított részben lehet legjobban látni)

Ugyanakkor az új cipő viselői rendszeresen kiemelik, hogy nehéz megszokni a cipőt, gyakran nehéz felvenni, és esetenként kényelmetlen is lehet. Az ütéscsillapítás teljes hiánya miatt pedig meggondolandó, hogy milyen talajon futunk vele: a kemény talaj (cement, kő, márvány) a beszámolók szerint "brutális" lehet, ugyanakkor a futópad ideálisnak tűnik egy próbára. A lúdtalp úgy tűnik, nem jelent problémát a használata során.

Bővebbet a témáról itt olvashat.

Facebookolom

Új módszer a vállficam nem műtétes kezelésében

A vállízület a mozgásszervrendszer legszabadabb ízülete. Köszönhetően ennek, karunkkal egy teljes gömbfelszín több, mint a felének megfelelő pontokat tudunk elérni. A szabadságnak azonban ára van: a vállízület messze a leggyakraban ficamodó ízületünk. Az esetek döntő többségében (kb. 98 %-ban) elülső-alsó ficam alakul ki, mely rendszerint az ízületi vápa rostos porcának (labrum) szakadásával jár együtt (Bankart-laesio).

Sajnos a ficamok általában fiatal korban jelentkeznek, és gyakori az ismétlődésük: 20 éves kor alatt elszenvedett ficamnál a ismétlődés valószínűsége a szakirodalom szerint 66 és 94 % között mozog, de 30 év alatt is 50-64% esély van az újabb ficamra.

A vállficam mechanizmusa



Elülső-alsó ficam élőben

A hagyományos nem műtétes kezelési stratégia szerint a ficamodott vállízületet repozíció, azaz az ízületi vápába való visszahelyezés után rögzíteni kell 3 hétre úgy, hogy a kart beforgatott helyzetben a törzshöz erősítjük. Ezt követi szerencsés esetben a gyógytorna. Sajnos azonban ismerve a fenti számokat ez az eljárás nem túl sikeres.

Japán szerzők Itoi vezetésével 2007-ben közölték új módszerüket, mely szerint a ficam után a kart kiforgatott helyzetben rögzítik. Így a vállízület tokja elöl, ahol a rostos porc leszakadt, megfeszül, és a leszakadt rostos porcot a feszülő tok pont oda szorítja, ahova vissza kell forrnia. A kar beforgatott helyzete mellet a laza elülső toknak ilyen hatása nincs, így az esély is kisebb arra, hogy a leszakadt labrum a megfelelő helyre tapadjon vissza.

Az Itoi és munkatársai által közölt eredmények meggyőzőnek tűnnek, úgyanis az ő eljárásukkal kezelt betegeknél a ficamok ismétlődését 38 %-al sikerült csökkenteni, összehasonlítva a hagyományosan kezelt csoporttal.

A cikkről bővebben itt olvasthat.

Facebookolom

Stressz csökkentése jógával

A hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő jóga szinte bármelyik fajtája segít a népbetegséggé szélesedő stressz-kezelési nehézségek, stressz okozta problémák, megbetegedések kezelésében, és általánosságban a stressz szint csökkentésében.

Jógával a helyes testtartásért

A jóga a mellett, hogy napjainkban egyre népszerűbb rekreációs tevékenység, az egészségmegőrzésben, a helytelen életmódból fakadó ártalmak leküzdésében, és a gyógyításban is igen jelentős szerepet tölt be. Szinte minden modern mozgásrendszer (Feldenkrais, Pilates, NIA, stb.) valamilyen módon merít a jóga komplex és szinte kimeríthetetlen eszköztárából. Sőt, aki már valaha részt vett gyógytornán és jógaórán, megtapasztalhatta a mozgásanyag hasonlóságát. Sok egyéb pozitív hatás mellett a helyes testtartás kialakításában is fontos szerepet tölt be a rendszeres, szisztematikus jógagyakorlás. A mozgásszervi panaszok jelentős hányada a nem megfelelő testtartásból fakad.

A megfelelően felépített foglalkozás során a bemelegítő gyakorlatokkal az ízületek mobilitását tudjuk fokozni, valamint javul az egész test vérellátása; a biztonsággal végezhető egyszerű ászanák (jóga pozíció) rendszeres gyakorlással kialakítják az egészséges élethez elengedhetetlen helyes tartást. Ennek következtében kezdetben a mozgásszervi panaszok enyhülnek, majd fokozatosan el is tűnnek. Ezzel párhuzamosan az egész test izomzata és ízületei megerősödnek, az emésztési funkciók javulnak, az általános stressz szint csökken, mely tényezők együttes hatására az általános közérzetben javulás következik be és az állóképesség is fokozódik.

Share