A nagyízületi endoprotézisek csodálatos világa

Az ortopédiai betegellátás egyik legmeghatározóbb irányvonala a nagyízületi endoprotetika. Legyen szó csípő-, térd-, vagy vállízületről, a protézis implantáció az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás az ortopéd sebészetben világszerte. Az 1960-as évek második felétől folyamatosan emelkedik az évente beültetett implantátumok száma, az eszközök fejlesztése pedig mára sokmillió dolláros üzletággá nőtte ki magát. Csak Magyarországon éves szinten több ezer nagyízületi endoprotézis kerül beültetésre és ez a szám nemzetközi viszonylatban igen alacsony szám.
A műtétek indikációja széles skálán mozog. Leggyakrabban ízületi porckopás, arthrosis miatt történik az implantáció, de sokszor egyéb módon nem kezelhető csonttörések ( pl. combnyaktörés, ízületet destruáló térdtáji törések), valamint az ízületet is érintő mozgásszervi megbetegedések, reumatológiai kórképek is vezethetnek erre az útra.

Ebben a bejegyzésben a csípőprotézisek alaptípusait szeretném bemutatni.

Csípőprotézis

A leggyakrabban beültetett implantátum típus. Anyaga a gyártótól függően változatos lehet, legtöbbször orvosi acélból, Cr-Co-Mo ötvözetből, illetve titánból készítik. Az azonos alapkoncepció szerint a protézis három részből áll: vápa, szár, fej.
Vápa: ez a rész illeszkedik a medencecsont un. acetabulum részébe, ez helyettesíti az ízület üregét, ez foglalja magába a fejet, melynek azonos átmérőjű gömbfelszíne biztosítja a művi ízület szabad mozgásait. A combcsont levágott végébe kerül beültetésre a protézis szára, mely továbbítja a rá nehezedő erőt a láb felé. Az ízület stabilitását a Beteg saját izomzata, valamint a megfelelő helyzetben beültetett protézis komponensek adják. A csípőprotézis rögzítésére két módszer létezik: cementes ill. cement nélküli megoldás.

Cementes rögzítésnél a komponenseket nagy szilárdságú, kétkomponensű PMMA ( polymetil-metakrilát) ragasztó ( un. csontcement) rétegre helyezik rá, ami kb. 10 perc kötési idő múlva a cementtel valóban egyenértékű stabilitást biztosít. A legtöbb esetben jól alkalmazható technika, a cement elérhető antibiotikumos változatban is, nagyobb defektuokkal járó esetekben is jó stabilitást biztosít. A cementes vápák egy elemből állnak, nagy keménységű polietilénből készülnek.

A cement nélküli (CN) eljárásnál kiemelt szerepe van a protézisfelszín kiképzésének. Általában speciális hydroxyapatit bevonatot kap, vagy a felszín kialakítása eleve kedvez a Beteg csontjának a protézishez való rögzülésének (gyakorlatilag belenő a csont a protézisbe). A beültetésnél fontos az un. „press-fit” technika alkalmazása, vagyis a komponenseket úgy illesztjük a helyükre, hogy oda szorosan befeszüljenek, rögtön megfelelő stabilitást adva, ami a csontosodás során csak tovább növekszik. Nem alkalmazható minden esetben, pl. jelentős csonthiánnyal járó esetekben ( medencetörések, veleszületett csípőficam után) nincs meg a szükséges anatómiai helyzet, ami lehetővé teszi a „press-fit” elv megvalósítását. Ilyenkor cementes, vagy hibrid ( cementes vápa- CN szár, vagy akár fordítva) a választandó. A CN vápák két részből tevődnek össze. Az egyik a fémből készült külső héj, ebbe illeszkedik a nagy keménységű polietilén belső ( insert ).




A csípőízületi endoprotetikában új irányzatnak számítanak a „resurfacing”, vagy Birmingham protézisek. A beültetés során nem kell a combcsont teljes fejét, nyakát eltávolítani, hanem elegendő a csontot megfelelő formájúra alakítani, majd a protézis sapkaszerűen ráilleszthető. A műtét így jelentős csontveszteség nélkül megúszható, ami az ortopédiában nem kis cselekedet! A módszer sajnos nem alkalmazható minden esetben, sőt kimondottan szűk az indikációs köre ( Fiatal beteg, jó csontállomány, megfelelő anatómiai helyzet, gyakorlott sebész). Magyarországon leginkább igen borsos ára miatt nem terjedt még el.
A videón az úriember egy évvel van a műtét után. Természetesen a jobb oldali karatemester operálták... De vajon melyik csípőjét???

Nyomjuk meg! Sport kompresszió = nagyobb teljesítmény, gyorsabb regeneráció

Az sport-élettanban folyamatosan keresik a lehetőségeket a teljesítmény fokozására, a regeneráció gyorsítására.

Ennek a kutató munknak a legfrissebb eredménye a sport kompresszió kidolgozása. A módszer lényege az, hogy egy-egy testrészünkre az adott testájéknak megfelelő, a test középpontja felé haladva fokozatosan emelkedő nyomást helyezünk. Erre a legegyszerűbb módszer egy speciális kompressziós segédeszköz viselése, mely egyszerűsége ellenére rendkívül sokrétűen fejti ki jótékony hatását:

• összenyomódnak a felületes vénák, fokozva ezzel az izmok vérellátását

• a fokozott vérellátás emeli az izmokhoz eljutó oxigén mennyiségét, így növelve a teljesítményt

• a felgyrorsult vérátáramlás gyorsabban szállítja el az izmokból a felszaporodott anyagcsere termékeket, így például a tejsavat, ezzel is fokozva a regenerációt, és késleltetve a kifáradást

• javul a testrészek hőháztartása

• a felületes helyzetérzékelő receptorok (központi idegrendszeri jeladók) működése révén javul a koordináció, így pl. kosárlabdázóknál a dobások pontossága

• az izomrostok összenyomásával csökken a húzódásos sérülések kialakulásának kockázata

Összességében azt találták, hogy a sportkompresszióval a teljesítmény kb.

5 %-al növelhető úgy, hogy közben az energiafelhasználás 6 %-al csökken.

Bővebben a témáról itt olvashatnak:

http://www.sisegely.hu/index.php?page=92&lang=_hu

vagy az alábbi videóból tájékozódhatnak.

Konzílium 2.0

Örömmel jelentjük, hogy februártól mi is csatlakoztunk a Konzílium 2.0-hoz! Jól hangzik, de mi is az valójában?

A Konzílium 2.0 egy magyar egészségügyi blogkarnevál, melynek célja, hogy egy-egy adott témát több aspektusból, különböző szakterületeken dolgozó bloggerek tollából bemutasson. Bizonyos betegségeket több szemszögből is alaposabban körbejárunk, míg egyes tünetekről inkább asszociatív alapon születnek bejegyzések.
A külföldi blogokon, site-okon már régóta létezik az úgy nevezett "grand round", melynek keretében az egészségügy különböző területein jártas bloggerek írnak egy adott témáról, arról, hogy az miként van jelen a szakterületükben. Magyarországon először próbáljuk meghonosítani mindezt, reméljük a későbbiekben minél többen. Rendszeresen fogjuk megjeleníteni a választott témát körüljáró posztjainkat és reméljük minél többen csatlakoztok hozzánk!

Az első konzílium fulladás, fulladásérzet témakörben elérhető a http://www.konzilium.blog.hu/ oldalon!
A következő téma az alkoholizmus és következményei február 15-én!


A résztvevő blogok:

• 
  http://www.kindlermedical.blogspot.com/
  
• 
• http://www.elmedoktor.hu/
• 
• http://www.mentok.blog.hu/
• 
  
• http://www.enthouse.blog.hu/
• 
  
• http://www.pepitazebra.blogspot.com/

Hogyan tudjuk elkerülni a sí baleseteket?

Aki szenvedett már el síbalesetet, pontosan tudja, hogy egy húzódás, ficam, vagy törés hogyan tudja tönkretenni a régóta vágyott téli pihenést. Érdemes tehát néhány alapvető szabályt betartani, amikkel a sérülések nagy része elkerülhető.

Ezek a következők:

• síelés előtt készítsük fel szervezetünket rendszeres edzésekkel a megnövekedett terhelésre, hogy megfelelő állóképességünk legyen
• csak megfelelő felszereléssel induljunk neki a hegynek
• a tudásunknak megfelelően sebességgel, a tudásunknak megfelelő nehézségi fokozatú pályán csússzunk
• vegyük figyelembe a hó állapotát és az időjárást
• ne térjünk le a kijelölt pályáról
• magashegyi síelésnél hagyjunk időt szervezetünknek a megváltozott környezethez való hozzászokáshoz
• ne síeljünk egyedül, mindig többen vágjunk neki a lejtőnek

Ezekkel az egyszerű, sokszor magától értetődő, mégis gyakran be nem tartott szabályokkal sok sérüléstől megóvhatjuk magunkat, és a téli kikapcsolódás így tényleg kikapcsolódás lesz, nem pedig egy szomorú emlékű kórházi kaland.

Bővebben a témáról: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_93564.html

Unhappy triad - a szomorú trió

Ha már síelésnél tartunk, esen néhány szó a gyakori sérülésekről is. Az előző bejegyzésben olvashattunk a koponya és fejsérülésekről, jöjjenek most a térdsérülések.



A lábszárcsont és combcsont törése mellett gyakoriak a térdízület lágyrészeinek sérülései. Leggyakrabban rotációs mechanizmussal történik a szalagok, meniscusok szakadása. Egy igen súlyos, komplex sérüléstípus az úgynevezett unhappy triad.






A találó név a belső oldalszalag, az elülső keresztszalag és a belső meniscus sérülését takarja. A láb kirotációjakor, a térd befelé dőlésekor, kifelé csavarodásakor jöhet létre.
Ez a kombináció teljes térdízületi instabilitást okoz, általában műtéti ellátást igényel. El kell látni a szakadt meniscust és elülső keresztszalagot, az oldalszalag általában konzervatív úton is gyógyítható.

további info: http://www.sports-injury-info.com/unhappy-triad.html

Video: változatos mechanizmusok különféle sérülésekre síelőknél. ( 0:33-nál unhappy triász garantált) Egyben újabb felhívás a bukósisak fontosságára.

http://www.youtube.com/watch?v=co4IAFMXB00

Síeljünk, snowboardozzunk bukósisakban!

Évente visszatérő téma, hogy a téli sportok mennyi veszélyt rejtenek magukban. Ez igaz is, azonban megfelelő előkészületekkel és védőfelszereléssel a sérülések jó része elkerülhető.

Egy Kanadában, 2008-ban megjelent könyvből derül ki, hogy átlagosan 100.000 síelőre jut 4.800 sérülés. Szerencsére a sérülések döntő többsége hosszabb-rövidebb idő után gyógyul, azonban a százezer síelőből 3.2 sérülése katasztrófális. Ezen katasztrófális sérülések 75 %-ák férfiak szemvedik el; a sérültek 65 %-a 11-30 év közötti. A leggyakoribb ok a koponya sérülés.

Bővebben a témáról: http://www.thinkfirst.ca/documents/AlpineSkiingTips-final.pdf

Mi okozza derékfájást?

Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, a derékfájásnak ezernyi oka lehet. Vannak persze igazi ritkaságok és vannak nagyon gyakoriak. Ezek közül, most kiemelném az irodai munkát, mozgásszegény életmódot.

Be kell lássuk, gerincünk nem az ülőmunkára teremtetett. Vannak bizonyos görbületei, melyek biztosítják a terhelés megfelelő eloszlását a csigolyák ( és a kisízületek) között.

Amennyiben ezek a görbületek megváltoznak ( pl. üléskor), a terhelés iránya megváltozik. A görbületeket stabilizáló izmok erejük végéig tartani próbálják magukat, de az ő erejük is véges ( különösen keveset mozgó, nem sportoló embereknél). A tartós mozdulatlanság és monoton mozdulatsorok miatt egyes izomcsoportok a normál terhelés sokszorosát viselik, mely hamar elfáradásukhoz, görcsükhöz vezethet. ( Ezért esik olyan jól kinyújtózni utána)

Az izmok tartóerejének hiányában a csigolyákon található ízületek is egyenetlenül túlterhelődnek. Ez gyulladás, fájdalom kialakulásához vezethet, súlyosabb esetben neurológiai tünetek ( lábzsibbadás, érzéscsökkenés) kialakulásához is vezethet.Ezek alapján érthető, miért is fontos a hátizmok rendszeres tornásztatása, erősítése. Minél jobb kondícióban vannak izmaink, annál tovább képesek fenntartani a megfelelő testtartást. Odafigyeléssel, rendszeres mozgással, az izmok nyújtásával sok panasztól óvhatjuk meg magunkat.