Porcsérülések ellátása - Mozaikplasztika

Korábban is írtunk már róla, hogy az ízületi porcfelszínek épsége mennyire fontos egy ízület életében. A hyalinporc igen jól struktúrált képződmény, komoly terhelést visel el még normál hétköznapi életvitel mellett is, sportolóknál,fizikai munkát végző embereknél pedig egészen figyelemreméltó a teherbírása.

Ezt a

tulajdonságát különleges szerkezetének köszönheti. A porcsejtek (chondrocyták) között található kollagén rostok speciális térhálós szerkezete dómszerűen épül fel, így a normál terhelési erőket kiválóan elviseli.

Miért 42.195 méter hosszú a maraton?

Önök feltették már maguknak a fenti kérdést? Én őszintén szólva eddig nem, azonban a minap megtudtam az okát, egy kicsi utánanéztem, és elég érdekesnek találtam ahhoz, hogy itt most megosszam az olvasókkal. 

A maratoni futótáv kezdetben nem volt pontosan meghatározva, attól függött, hogy hol, merre húzták meg a pályát. Hozzávetőleg 40 kilométer (25 mérföld) hosszú volt, ami nagyjából megfelel az Athén és Maraton közötti távolságnak. Aztán az 1908-as Londoni Olimpián került először kijelölésre a fenti táv. Az eredeti tervek szerint a futók a Windsori kastélyból startoltak a Wales-i herceg jelenlétében, majd az Olimpiai Stadionba érkeztek volna, ahol egy teljes kör megtétele után tűzték ki a befutót a királyi páholy előtt.

Így összesen 26 mérföld és 700 láb (42.640 m) lett volna a táv. Azonban a szervezők rájöttek, hogy a versenyzők nem használhatják az eredetileg kijelölt kaput a stadionba való belépéshez, mert az nem vezet a futópályára, ezért egy másik kapun keresztül vitték be a futókat a stadionba. Így azonban az utolsó kör irányát meg kellett fordítaniuk, és hogy a befutót a királyi család és a többbi néző is jól láthassa, le kellett rövidíteniük. Így lett végül a teljes táv 26 mérföld és 385 láb, azaz 42.195 méter. Végül a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) 1921 májusában határozta meg a maratoni futóverseny távját ebben a hosszban. Érdekes, nem?

Facebookolom

Kutyaharapást szőrivel – derékfájdalom esetében is?

Az USA-ban működik az egyik legnagyobb egészségügyi adatbázis, mely azzal foglalkozik, hogy egy-egy speciális témában áttekinti a szakirodalomban közölt és ellenőrizhető tanulmányokat, és ezek alapján elemzi az adott betegség kezelésének jelenleg leghatásosabb módját. A könyvtárat Cochrane Database-nek hívják, míg az erre a módszerre alapuló orvoslást Evidence Based Medicine-nek, azaz bizonyítékokon alapuló orvoslásnak. Hiszen több független vizsgálat eredményeinek összevetésével olyan nagy beteganyagokon lehet egy adott eljárást hatásosságát vizsgálni, ami egyébként nem lenne kivitelezhető.

A Cochrane Database legújabb vizsgálataiból az derül ki, hogy mind az akut derékfájdalom, mind az isiász esetén hatásos lehet az aktív kezelés. Eddig azt vallottuk, hogy akut, fájdalmas esetekben célszerű a kezdeti nyugalomba helyezés, fűző viselése, és csak az akut tünetek elmúltával szükséges megkezdeni az egyébként rendkívül fontos fizikoterápiát, gyógytornát. A friss eredmények azonban nem találtak szignifikáns különbséget fájdalom és funkcionális eredmények tekintetében azok között a betegek között, akik ágynyugalomban részesültek illetve azok között, akik aktívak maradtak.

Lehet, hogy itt is igaz a régi mondás: kutyaharapást szőrivel?

Bővebbet az eredményekről itt olvashatnak: http://cme.medscape.com/viewarticle/724386?src=cmemp&uac=70680CN

Facebookolom

Gyorshírek: Azok a veszélyes háziállatok

Az amerikai Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR) - Ez afféle egészségügyi statisztikai jelentés az USA-ban- egy korábbi felmérésében a háziállatokhoz ( konkrétan kutyákhoz és macskákhoz) köthető baleseteket vizsgálták. Az elektronikus adatbázisok átböngészése alapján kiszámolták, hogy észak amerikában évente több, mint 86000 sérülésben vesznek részt háziállataink. Ez 100000 lakosra vetítve évi 30 balesetet jelent és ez nem tartalmazza a harapásos eseteket.
A felmérés során az adatbázisban a"kutya", "macska", "cica", "kutyus" kifejezéseket keresték, majd a találatokat egyesével kielemezték ( ! ). 23 esetben egyszerre szerepelt kutya és macska is, valamint a több állat okozta baleseteket is külön csoportba tették.
Az eredmények:7.5-szer több sérülés köthető kutyákhoz, mint macskákhoz (88% vs. 12%)
2-szer több nő sérült meg kisállat miatt, mint férfi
A leggyakoribb korcsoportok: 0-14 év, és 35-54 év
A leggyakoribb sérülések: törések, zúzódások, bőrsérülések
Törések leginkább 75 éves kor felett jelentkeznek
A kórházi felvételek 80%-ban törés miatt történtek
A kutyabalesetek 60%-a a házban, vagy közvetlen környezetében történtek, a sérültek 26%-a sétáltatás közben esett át ( 31%) kutyáján, vagy a kutya lökte fel (21%). 9%-ban a szerteszét heverő kutyajátékok okozták a bajt.
A macskabalesetek 85%-a történik otthonokban, 11%-ban a macska üldözése közben...

Az elsőre inkább vicces, mint egetrengető felmérés azért rámutat néhány pontra, melyek segíthetnek a balesetek megelőzésében. Felhívja a figyelmet, hogy:
Igen nagyszámú baleset következik be háziállatok miatt
Idős emberek sérülnek leginkább
A széthagyott játékok is veszélyesek
Az állatok megfelelő tartása, engedelmességre nevelése igen fontos tényező a balesetek megelőzésében.

Az eredeti jelentés itt olvasható: http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5811a1.htm#tab1
érdemes átböngészni a táblázatokat is, tartogatnak még érdekes adatokat...

A fáradásos törés

Talán kevéssé ismert tény, hogy csonttörést nem kizárólag komoly sérülés következtében fellépő nagy erőbehatás okozhat. Nem ritkán a rendszeres, ismétlődő, túleröltetéssel párosuló terhelés is komoly károkat okozhat, akár csonttörést is. Az ílyen mechanizmussal létrejövő töréseket nevezzük fáradásos törésekneknek. 

Porcsérülések ellátása - mikrofraktúra

Az ízületi porc normális esetben igen szilárd és rendkívül rugalmas anyag is egyben. Komoly terhelésnek is ellenáll életünk során. Gondoljunk csak arra, hogy mekkora nyomást kell kibírnia egy profi súlyemelő porcának, illetve mennyire tartósnak kell lennie egy hivatásos hosszútávfutó térdeinek. Természetesen ezek extrém példák és sajnos a hétköznapokban ennél jóval kisebb erőkre is sérülhet a tükörsima porcfelszín valamely ízületünkben. A balesetek különösen veszélyesek, de kóros anatómiai helyzetek, nem megfelelő terhelés is porcdefektusok, akár mély, kráterszerű porcfekélyek kialakulásához vezethetnek. A jellemző tünet általában a terhelésre jelentkező fájdalom, ízületi duzzanat. Orvosi vizsgálat feltétlenül javasolt, mindenképpen kiegészítendő röntgen és akár MR vizsgálattal is. Sok esetben azonban még a modern képlakotó vizsgálatok sem tudják egyértelműen kimutatni a panaszok okát. Konzervatív kezelésre nem múló panaszok esetén térdízületi tükrözés, arthroscopia javasolt. Ennek során a kérdéses területet látótérbe hozhatjuk és szükség esetén elvégezhetjük az egyik ajánlott porcellátási módszert, a mikrofractúrát. Mély, akár csontig hatoló, de viszonylag kis kiterjedésű és jól körülírt porchiányok egyik kezelési módja a porcréteg alatti (subchondralis) csontállomány megfúrása, berepesztése, melynek során bevérzés, majd másodlagos porcképződés zajlik a területen, kitöltve a porcfekély kráterét.

Ki alkalmas mikrofractúrára?

• Akinél a panaszokat a porckárosodás okozza.
• Akinél a károsodás kis kiterjedésű és a környező porcfelszínek épek.
• Azok, akik aktív életet élnének a tünetek hiányában.

Kinél nincs értelme az eljárásnak?

• Akiknél az egész ízületet érintő porcpusztulást, arthrosist észlelünk
• Inaktív betegeknél, akik egyébként sem mozognak
• Azoknál, akik nem alkalmasak a műtétet követő rehabilitációs kezeléseket végigcsinálni.
  

Hogyan működik?
A subchondralis csont sérülése bevérzéshez, őssejt kiáramláshoz vezet, ez másodlagos porc kialakulást eredményez. Sajnos ez az új porc nem a kiváló tulajdonságokkal rendelkező hyalinporc, mely minden ízületünkben megtalálható, hanem annál jóval gyengébb rostos porc. Szerencsére az esetek többségében ez is elegendő a panaszok megszűnéséhez és az ízületi funciók tartós visszanyeréséhez.

Hogyan csinálják?
Az eljárást ízületi tükrözés, arthroscopia során lehet végrehajtani. Első lépés a szabad, levált porcdarabok eltávolítása. Az kezelendő terület ideális mérete 2 cm-nél kisebb és jó minőségű, egészséges porcterületek veszik körül. Az ellátás során egy néhány mm átmérőjű hegyes árral ( vagy akár fúróval) apró lyukakat készítünk a szabad csontfelszínekben. A lyukak száma függ a kezelendő terület nagyságától, általában 5-10 lyukat kell készíteni.

Rehabilitáció
A módszer egyik kulcsa a műtétet követő tehermentesítés, melynek során a friss porcot megkímélve lehetőséget biztosítunk annak megtapadására. Ez általában 6-8 hétig szükséges, természetesen

közben a terhelés nélküli ízületi mozgások szorgalmasan gyakorolandók. Az ízület mozgatása során az izomzatot erősíteni tudjuk, a későbbiekben ez is fokozza a stabilitást, így hosszabbítja a porc élettartamát. A mozgás pedig önmagában is stimulálja a porcképződést, így rövidíti a gyógyulást.

Még több olvasnivaló itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Microfracture_surgery

És a fentiek videóban, Dr. Diaz előadásában:

Facebookolom

Mezitlábas futócipő

Korábban már írtunk a futásban egyre inkább terjedő új irányzatról, a mezitlábas futásról. A természetességre való törekvés egyik aránylag új eredménye a mezitlábas futócipő (barefoot running shoe). Ez gyakorlatilag egy rendkívül finom, rugalmas, vékony, de ellenálló anyagból készülő, zokni szerű cipő, aminek a talp része is vékony. Az elkészítése során különös gondot fordítottak arra, hogy minnél jobban kövesse a láb természetes alakját.

A mezitlábas futócipő használata túl azon, amit a meztilábas futással kapcsolatos korábbi bejegyzésünben írtunk (csökkent nagyízületi terhelés, kíméletesebb igénybevétel, jobb biomechanika, bővebben olvashatnak róla itt), specialis mozgásmintára kényszeríti a futót. Természetes körülmények között futás közben nem a sarokütéssel kezdődik a járásciklus, helyette az előlábunkra érkezünk a lépés első fázisában, így csillapítjuk a testünk súlyából adódó lendületet, és innen rugaszkodunk el újra. Ez lenne a teljesen természetes futó mozdulatsor, amely nagyobb teljesítményre ad lehetőséget. A mezitlában futócipő használatával ezt a mozgásmintát vagyunk kénytelenek használni, hiszen - komoly ütéscsillapítással rendelkező sarokrész híján - cipőnk nem is enged más technikát.

Sokat elárul ez a videó, ahol a hagyományos és a mezitlábas futócipőben megtett egy-egy lépésciklust láthatjuk lassítva.

Ha utánanézünk, azt látjuk, hogy a sprinterek - köztük Usain Bolt, a világ jelenlegi leggyorsabb embere - szintén úgy futnak, hogy az előlábra érkeznek, nem sarokra. (a video végén a lasított részben lehet legjobban látni)

Ugyanakkor az új cipő viselői rendszeresen kiemelik, hogy nehéz megszokni a cipőt, gyakran nehéz felvenni, és esetenként kényelmetlen is lehet. Az ütéscsillapítás teljes hiánya miatt pedig meggondolandó, hogy milyen talajon futunk vele: a kemény talaj (cement, kő, márvány) a beszámolók szerint "brutális" lehet, ugyanakkor a futópad ideálisnak tűnik egy próbára. A lúdtalp úgy tűnik, nem jelent problémát a használata során.

Bővebbet a témáról itt olvashat.

Facebookolom