Mi kell egy jó arthroscopos műtéthez?

Az arthroscopia ( artroszkópia, ízületi tükrözés) napjaink egyik legelterjedtebb és legsokoldalúbb ortopédiai beavatkozása. Az elmúlt évtizedekben elképesztő fejlődésen ment keresztül és mostanra számos műtéttípus végezhető általa a Betegek számára jóval kisebb műtéti terhelést okozva.

Jóból is megárt a sok!

Korábban már írtunk arról, hogy a rendszeres testedzés az erre fordított idővel arányosan jótékony hatást fejt ki. Leegyszerűsítve a dolgokat igaz a közhely: minél többet sportolunk, annál egészségesebbek leszünk. Egy friss vizsgálat azonban, melyet Dr. Uwe Schutz és kutatócsoportja végzett az ulmi egyetemen megállapítja, hogy igaz a másik régi bölcsesség is: jóból is megárt a sok!

Dr. Schutz és kollégái végigkövettek 44 ultramaraton futót, akik a TransEuropeFootRace versenyen vettek részt 2009. április 19. és június 21. között. Ez alatt a 64 nap alatt Dél-Olaszországból Norvégiába jutottak el 4.500 kilométert futva. A verseny alatt végig megfigyelték a sportolókat és rendszeresen MRI vizsgálatokat is végeztek.

Azt találták, hogy a sportolók – nem meglepő módon – elveszítették testük zsírtartalmának 50 százalékát. Ami ennél érdekesebb, hogy összességében 5.4 % izomszövetet is veszítettek, ráadásul az alsó végtagok izomzatából átlagosan 7 %-ot. Két futónál fáradásos törés alakult ki, jelezve a túlterhelést. És ami a legfontosabb megállapítása a közleménynek: ilyen mértékű terhelés komolyan csökkenti az immunrendszer erejét. Így 3 futótnak abba kellett hagynia a versenyt, mert ellenállóképességük csökkenésével súlyos fertőzéseik alakultak ki.

És végül még egy érdekesség: a futók agytérfogata is csökkent a verseny alatt, bár néhány hét múlva ez az érték visszaállt az eredeti értékre. Lehet, hogy a közkeletű futóbolond kifejezésnek ez lehet az alapja??

Meniscus sérülések

Korábban emlegettük már a meniscusok sérülését, illetve a lehetséges tennivalókat. Most egy kicsit mélyebben ássuk bele magunkat a témába. Több ízületben is találunk meniscust, ami egy kis rostos porcgyűrűt jelent. Legjellemzőbben a térdízületben fordul elő, ahol fontos funkciót lát el és sérülése is igen gyakori.

Rotátor köpeny szakadás - betegség, vagy az öregedés természetes velejárója?

A rotátor köppeny (ROK) rendkívül fontos szerepet játszik a vállízület működésében, szakadása esetén komoly funkció romlás jöhet létre. Az érdekes azonban a váll biomechanikájában az, hogy a ROK szakadása nem minden esetben jár együtt a mozgástartomány csökkenésével vagy fájdalom megjelenésével. Több vizsgálat történt, melyek azt próbálták feltérképezni, hogy hogyan alakul a rotátor köpeny állapota az élet előrehaladtával.

Fuss többet, tovább élsz!

Közhelyszerű tény, hogy a redszeres testmozgás több módon is segít az egészségmegőrzésben: javítja a légzési és keringési rendszer állapotát, rendezi a cukorháztartás zavarat, csökkenti a testsúlyt, így ritkábban fordul elő elhízás, mérsékli a vérnyomást, stb. Ugyanakkor a rohanó hétköznapokban egyre nehezebb időt találni minőségi mennyiségű és időtartamú sportolásra. Megjelent azonban pár éve egy új irányzat, melynek hívei rövid ideig, de rendkívül intenzív testmozgást végeznek, annak reményében, hogy így kevesebb idő ráfordításával ugyanolyan kedvező hatást érhetnek el, mint a hosszabb ideig tartó sportolással.

Képalkotó vizsgálatok

Az ortopédiában kiemelt jelentősége van a különböző képalkotó vizsgálatoknak. Egy jól kivitelezett fizikális vizsgálat, a kórelőzmény megismerése természetesen továbbra is nélkülözhetetlen, de a modern gépek igen nagy segítséget nyújtanak a diagnózis felállításában, illetve a kezelések megtervezésében. Röntgen, ultrahang, CT, MRI. Ezek a vizsgálómódszerek a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai eljárások az ortopédiai kezelésekben. Mindegyik másképp működik, de közös bennük, hogy valamilyen módon belátást engednek a Beteg bőre alá, az izmokba, ízületekbe, belső szerveinkbe.

Röntgen

A legrégebb óta alkalmazott módszer. Működése azon alapszik, hogy a kibocsájtott röntgen sugarat az eltérő sűrűségű szövetek különböző mértékben nyelik el, így a Beteg alá helyezett filmen ennek megfelelően rajzolódnak ki a felette található formák. Mivel a szervezetben a csont a legsűrűbb szövet, a röntgenfilmen szinte semmiféle elszíneződét nem találunk ( ezért "fehérek" a csontok a rtg felvételeken). Kiválóan alkalmas csont- és ízületi elváltozásokmegítélésére, olcsó, könnyen alkalmazható, hozzáférhető eljárás. Hátránya, hogy lágyrész srtuktúrák korlátozottan vizsgálhatóak vele, kétdimenziós képet ad, sugárterheléssel jár a Beteg számára. Az ortopédia és traumatológia leggyakrabban használt vizsgálata, mely nélkül csont- ízületi műtétet nem lehet elképzelni.

Hogyan működik a röntgengép?

Ultrahang

Szintén egy olcsó, könnyen alkalmazható, gyors vizsgálómódszer. Sebészek, nőgyógyászok már régóta használják, ortopédiában csak az elmúlt évtizedben nyert teret, az egyre modernebb ultrahang gépenek köszönhetően. A számítógép a visszaverődő hanghullámokat mérve alkot képet a vizsgálófej ( transzducer) alatt található szövetekről. Hátránya, hogy felbontása nem túl jó, ezért 1-2 cm-nél kisebb struktúrákat nehezen lehet vele megítélni. Csontokról visszaverődik a hanghullám, lágyrészek vizsgálatára azonban gyakorlott kézben jól használható eljárás. Megítélhetőek vele az ízületi szalagok, izmok állapota, akár mozgás közben is, illetve lágyrészdaganatok vizsgálatára is alkalmas. További információ itt.

A videón vállízületi ultrahang kivitelezése látható:

CT (computer tomográf)

A röntgenvizsgálat modern, továbbfejlesztett változata, melynek során a körkörösen több irányból érkező röntgensugarakat felfogva, számítógép segítségével készítenek úgynevezett rétegfelvételeket ( gyakorlatilag szeleteket), melyeken finomabb csontszerkezet

i eltérések is jól megítélhetőek. A számítógépes feldolgozás lehetővé teszi pontos mérések, szögeltérések, távolságok, csontvastagság mérésének egyszerű kivitelezését. Megfelelő programokkal 3D képek is alkothatóak. A CT gépek mára a nagyobb kórházakban hozzáférhetőek,

viszonylag olcsó eljárás, mely a baleseti sebészetben nélkülözhetetlen, és az ortopédiában is sokat használt, nagy segítséget nyújtó

vizsgálómódszer. Hátránya a Beteg sugárterhelése, valamint a gép karbantartási igénye. További információ itt.

Mire képes a CT?

MRI (magnetic resonance imaging)

A módszer lényege az, hogy a testben található hidrogén atomokat erős mágnessel egy irányba állítjuk, majd megmérjük, hogy mennyi energiát adnak le, miközben visszaállnak eredeti állapotukba. Gyakorlatilag tehát a víz (H2O) eloszlását mérjük meg a szervezetben. Ez alapján alkot a számítógép igen jó felbontású képet, melyen jól elkülöníthetőek a különböző víztartalmú szövetek. Lágyrészstruktúrák megítélésére kiválóan alkalmas: szalagsérülések, ízületi porc elváltozásai, izmokban, lágyrészekben található képletek, daganatok elhelyezkedése, erekhez, idegekhez való viszonya. Kitűnő vizsgálómódszer, de a berendezés elég drága, ezért nehezen hozzáférhető ma Magyarországon, és magas a szerkezet karbantartási igénye is. Alkalmazása az ortopédiában gyakorlatilag nélkülözhetetlen: tumorműtétek tervezése, ízületi sérülések, elváltozások megítélése, gerincpanaszok modern kezelése elképzelhetetlen MRI nélkül. További információ itt

Térd MRI vizsgálat:

Fentebb a négy leggyakoribb ortopédiai képalkotó vizsgálatról olvashattak dióhéjban. Egy beteg kivizsgálása, kezelése során többféle módszerre, akár mindegyikre szükség lehet.

A fájdalmas térdkalács

A térdízületünket alkotó csontok egyike a térdkalács (latinul patella). Mindenki jól ismeri, könnyen kitapintható, a térd mozgatásakor fel-le mozogva segíti az ízületi mozgásokat.

Mi az a rotátor köpeny?

Korábban váztalosan esett már szó a vállízület egyes anatómiai részleteiről, akkor elsősorban a csontos képletekről írtunk. Nem tértünk azonban ki a váll talán legfontosabb ín komplexumára, a rotátorköpenyre.

Váll artroszkópia

A mozgásszervi sebészetben közel 100 éve jelent meg az ízületi tükrözés (arthroscopia) technikája, melynek lényege, hogy az ízületek megnyitása nélkül, apró nyílásokon keresztül végezzük a beavatkozásokat.

Tendinitis calcificans – meszesedés a rotátor köpenyben

Mi ez a betegség?

A tedinitis calcificans (tendinitis calcarea, tendinosis calcarea) egy nem túl ritka, de sajnos az esetek egy részében annál fájdalmasabb váll betegség. Lényegében arról van szó, hogy a felkarcsontot felülrő körülölelő, rendkívül fontos mozgató és stabilizáló funkcióval bíró rotátor köpenyben, elsősorban a supraspinatus izom ínában meszesedés alakul ki. Kétféleképpen jöhet ez létre:

Porcsérülések ellátása - Mozaikplasztika

Korábban is írtunk már róla, hogy az ízületi porcfelszínek épsége mennyire fontos egy ízület életében. A hyalinporc igen jól struktúrált képződmény, komoly terhelést visel el még normál hétköznapi életvitel mellett is, sportolóknál,fizikai munkát végző embereknél pedig egészen figyelemreméltó a teherbírása.

Ezt a

tulajdonságát különleges szerkezetének köszönheti. A porcsejtek (chondrocyták) között található kollagén rostok speciális térhálós szerkezete dómszerűen épül fel, így a normál terhelési erőket kiválóan elviseli.

Miért 42.195 méter hosszú a maraton?

Önök feltették már maguknak a fenti kérdést? Én őszintén szólva eddig nem, azonban a minap megtudtam az okát, egy kicsi utánanéztem, és elég érdekesnek találtam ahhoz, hogy itt most megosszam az olvasókkal. 

A maratoni futótáv kezdetben nem volt pontosan meghatározva, attól függött, hogy hol, merre húzták meg a pályát. Hozzávetőleg 40 kilométer (25 mérföld) hosszú volt, ami nagyjából megfelel az Athén és Maraton közötti távolságnak. Aztán az 1908-as Londoni Olimpián került először kijelölésre a fenti táv. Az eredeti tervek szerint a futók a Windsori kastélyból startoltak a Wales-i herceg jelenlétében, majd az Olimpiai Stadionba érkeztek volna, ahol egy teljes kör megtétele után tűzték ki a befutót a királyi páholy előtt.

Így összesen 26 mérföld és 700 láb (42.640 m) lett volna a táv. Azonban a szervezők rájöttek, hogy a versenyzők nem használhatják az eredetileg kijelölt kaput a stadionba való belépéshez, mert az nem vezet a futópályára, ezért egy másik kapun keresztül vitték be a futókat a stadionba. Így azonban az utolsó kör irányát meg kellett fordítaniuk, és hogy a befutót a királyi család és a többbi néző is jól láthassa, le kellett rövidíteniük. Így lett végül a teljes táv 26 mérföld és 385 láb, azaz 42.195 méter. Végül a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) 1921 májusában határozta meg a maratoni futóverseny távját ebben a hosszban. Érdekes, nem?

Facebookolom

Kutyaharapást szőrivel – derékfájdalom esetében is?

Az USA-ban működik az egyik legnagyobb egészségügyi adatbázis, mely azzal foglalkozik, hogy egy-egy speciális témában áttekinti a szakirodalomban közölt és ellenőrizhető tanulmányokat, és ezek alapján elemzi az adott betegség kezelésének jelenleg leghatásosabb módját. A könyvtárat Cochrane Database-nek hívják, míg az erre a módszerre alapuló orvoslást Evidence Based Medicine-nek, azaz bizonyítékokon alapuló orvoslásnak. Hiszen több független vizsgálat eredményeinek összevetésével olyan nagy beteganyagokon lehet egy adott eljárást hatásosságát vizsgálni, ami egyébként nem lenne kivitelezhető.

A Cochrane Database legújabb vizsgálataiból az derül ki, hogy mind az akut derékfájdalom, mind az isiász esetén hatásos lehet az aktív kezelés. Eddig azt vallottuk, hogy akut, fájdalmas esetekben célszerű a kezdeti nyugalomba helyezés, fűző viselése, és csak az akut tünetek elmúltával szükséges megkezdeni az egyébként rendkívül fontos fizikoterápiát, gyógytornát. A friss eredmények azonban nem találtak szignifikáns különbséget fájdalom és funkcionális eredmények tekintetében azok között a betegek között, akik ágynyugalomban részesültek illetve azok között, akik aktívak maradtak.

Lehet, hogy itt is igaz a régi mondás: kutyaharapást szőrivel?

Bővebbet az eredményekről itt olvashatnak: http://cme.medscape.com/viewarticle/724386?src=cmemp&uac=70680CN

Facebookolom

Gyorshírek: Azok a veszélyes háziállatok

Az amerikai Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR) - Ez afféle egészségügyi statisztikai jelentés az USA-ban- egy korábbi felmérésében a háziállatokhoz ( konkrétan kutyákhoz és macskákhoz) köthető baleseteket vizsgálták. Az elektronikus adatbázisok átböngészése alapján kiszámolták, hogy észak amerikában évente több, mint 86000 sérülésben vesznek részt háziállataink. Ez 100000 lakosra vetítve évi 30 balesetet jelent és ez nem tartalmazza a harapásos eseteket.
A felmérés során az adatbázisban a"kutya", "macska", "cica", "kutyus" kifejezéseket keresték, majd a találatokat egyesével kielemezték ( ! ). 23 esetben egyszerre szerepelt kutya és macska is, valamint a több állat okozta baleseteket is külön csoportba tették.
Az eredmények:7.5-szer több sérülés köthető kutyákhoz, mint macskákhoz (88% vs. 12%)
2-szer több nő sérült meg kisállat miatt, mint férfi
A leggyakoribb korcsoportok: 0-14 év, és 35-54 év
A leggyakoribb sérülések: törések, zúzódások, bőrsérülések
Törések leginkább 75 éves kor felett jelentkeznek
A kórházi felvételek 80%-ban törés miatt történtek
A kutyabalesetek 60%-a a házban, vagy közvetlen környezetében történtek, a sérültek 26%-a sétáltatás közben esett át ( 31%) kutyáján, vagy a kutya lökte fel (21%). 9%-ban a szerteszét heverő kutyajátékok okozták a bajt.
A macskabalesetek 85%-a történik otthonokban, 11%-ban a macska üldözése közben...

Az elsőre inkább vicces, mint egetrengető felmérés azért rámutat néhány pontra, melyek segíthetnek a balesetek megelőzésében. Felhívja a figyelmet, hogy:
Igen nagyszámú baleset következik be háziállatok miatt
Idős emberek sérülnek leginkább
A széthagyott játékok is veszélyesek
Az állatok megfelelő tartása, engedelmességre nevelése igen fontos tényező a balesetek megelőzésében.

Az eredeti jelentés itt olvasható: http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5811a1.htm#tab1
érdemes átböngészni a táblázatokat is, tartogatnak még érdekes adatokat...

A fáradásos törés

Talán kevéssé ismert tény, hogy csonttörést nem kizárólag komoly sérülés következtében fellépő nagy erőbehatás okozhat. Nem ritkán a rendszeres, ismétlődő, túleröltetéssel párosuló terhelés is komoly károkat okozhat, akár csonttörést is. Az ílyen mechanizmussal létrejövő töréseket nevezzük fáradásos törésekneknek. 

Porcsérülések ellátása - mikrofraktúra

Az ízületi porc normális esetben igen szilárd és rendkívül rugalmas anyag is egyben. Komoly terhelésnek is ellenáll életünk során. Gondoljunk csak arra, hogy mekkora nyomást kell kibírnia egy profi súlyemelő porcának, illetve mennyire tartósnak kell lennie egy hivatásos hosszútávfutó térdeinek. Természetesen ezek extrém példák és sajnos a hétköznapokban ennél jóval kisebb erőkre is sérülhet a tükörsima porcfelszín valamely ízületünkben. A balesetek különösen veszélyesek, de kóros anatómiai helyzetek, nem megfelelő terhelés is porcdefektusok, akár mély, kráterszerű porcfekélyek kialakulásához vezethetnek. A jellemző tünet általában a terhelésre jelentkező fájdalom, ízületi duzzanat. Orvosi vizsgálat feltétlenül javasolt, mindenképpen kiegészítendő röntgen és akár MR vizsgálattal is. Sok esetben azonban még a modern képlakotó vizsgálatok sem tudják egyértelműen kimutatni a panaszok okát. Konzervatív kezelésre nem múló panaszok esetén térdízületi tükrözés, arthroscopia javasolt. Ennek során a kérdéses területet látótérbe hozhatjuk és szükség esetén elvégezhetjük az egyik ajánlott porcellátási módszert, a mikrofractúrát. Mély, akár csontig hatoló, de viszonylag kis kiterjedésű és jól körülírt porchiányok egyik kezelési módja a porcréteg alatti (subchondralis) csontállomány megfúrása, berepesztése, melynek során bevérzés, majd másodlagos porcképződés zajlik a területen, kitöltve a porcfekély kráterét.

Ki alkalmas mikrofractúrára?

• Akinél a panaszokat a porckárosodás okozza.
• Akinél a károsodás kis kiterjedésű és a környező porcfelszínek épek.
• Azok, akik aktív életet élnének a tünetek hiányában.

Kinél nincs értelme az eljárásnak?

• Akiknél az egész ízületet érintő porcpusztulást, arthrosist észlelünk
• Inaktív betegeknél, akik egyébként sem mozognak
• Azoknál, akik nem alkalmasak a műtétet követő rehabilitációs kezeléseket végigcsinálni.
  

Hogyan működik?
A subchondralis csont sérülése bevérzéshez, őssejt kiáramláshoz vezet, ez másodlagos porc kialakulást eredményez. Sajnos ez az új porc nem a kiváló tulajdonságokkal rendelkező hyalinporc, mely minden ízületünkben megtalálható, hanem annál jóval gyengébb rostos porc. Szerencsére az esetek többségében ez is elegendő a panaszok megszűnéséhez és az ízületi funciók tartós visszanyeréséhez.

Hogyan csinálják?
Az eljárást ízületi tükrözés, arthroscopia során lehet végrehajtani. Első lépés a szabad, levált porcdarabok eltávolítása. Az kezelendő terület ideális mérete 2 cm-nél kisebb és jó minőségű, egészséges porcterületek veszik körül. Az ellátás során egy néhány mm átmérőjű hegyes árral ( vagy akár fúróval) apró lyukakat készítünk a szabad csontfelszínekben. A lyukak száma függ a kezelendő terület nagyságától, általában 5-10 lyukat kell készíteni.

Rehabilitáció
A módszer egyik kulcsa a műtétet követő tehermentesítés, melynek során a friss porcot megkímélve lehetőséget biztosítunk annak megtapadására. Ez általában 6-8 hétig szükséges, természetesen

közben a terhelés nélküli ízületi mozgások szorgalmasan gyakorolandók. Az ízület mozgatása során az izomzatot erősíteni tudjuk, a későbbiekben ez is fokozza a stabilitást, így hosszabbítja a porc élettartamát. A mozgás pedig önmagában is stimulálja a porcképződést, így rövidíti a gyógyulást.

Még több olvasnivaló itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Microfracture_surgery

És a fentiek videóban, Dr. Diaz előadásában:

Facebookolom

Mezitlábas futócipő

Korábban már írtunk a futásban egyre inkább terjedő új irányzatról, a mezitlábas futásról. A természetességre való törekvés egyik aránylag új eredménye a mezitlábas futócipő (barefoot running shoe). Ez gyakorlatilag egy rendkívül finom, rugalmas, vékony, de ellenálló anyagból készülő, zokni szerű cipő, aminek a talp része is vékony. Az elkészítése során különös gondot fordítottak arra, hogy minnél jobban kövesse a láb természetes alakját.

A mezitlábas futócipő használata túl azon, amit a meztilábas futással kapcsolatos korábbi bejegyzésünben írtunk (csökkent nagyízületi terhelés, kíméletesebb igénybevétel, jobb biomechanika, bővebben olvashatnak róla itt), specialis mozgásmintára kényszeríti a futót. Természetes körülmények között futás közben nem a sarokütéssel kezdődik a járásciklus, helyette az előlábunkra érkezünk a lépés első fázisában, így csillapítjuk a testünk súlyából adódó lendületet, és innen rugaszkodunk el újra. Ez lenne a teljesen természetes futó mozdulatsor, amely nagyobb teljesítményre ad lehetőséget. A mezitlában futócipő használatával ezt a mozgásmintát vagyunk kénytelenek használni, hiszen - komoly ütéscsillapítással rendelkező sarokrész híján - cipőnk nem is enged más technikát.

Sokat elárul ez a videó, ahol a hagyományos és a mezitlábas futócipőben megtett egy-egy lépésciklust láthatjuk lassítva.

Ha utánanézünk, azt látjuk, hogy a sprinterek - köztük Usain Bolt, a világ jelenlegi leggyorsabb embere - szintén úgy futnak, hogy az előlábra érkeznek, nem sarokra. (a video végén a lasított részben lehet legjobban látni)

Ugyanakkor az új cipő viselői rendszeresen kiemelik, hogy nehéz megszokni a cipőt, gyakran nehéz felvenni, és esetenként kényelmetlen is lehet. Az ütéscsillapítás teljes hiánya miatt pedig meggondolandó, hogy milyen talajon futunk vele: a kemény talaj (cement, kő, márvány) a beszámolók szerint "brutális" lehet, ugyanakkor a futópad ideálisnak tűnik egy próbára. A lúdtalp úgy tűnik, nem jelent problémát a használata során.

Bővebbet a témáról itt olvashat.

Facebookolom

Új módszer a vállficam nem műtétes kezelésében

A vállízület a mozgásszervrendszer legszabadabb ízülete. Köszönhetően ennek, karunkkal egy teljes gömbfelszín több, mint a felének megfelelő pontokat tudunk elérni. A szabadságnak azonban ára van: a vállízület messze a leggyakraban ficamodó ízületünk. Az esetek döntő többségében (kb. 98 %-ban) elülső-alsó ficam alakul ki, mely rendszerint az ízületi vápa rostos porcának (labrum) szakadásával jár együtt (Bankart-laesio).

Sajnos a ficamok általában fiatal korban jelentkeznek, és gyakori az ismétlődésük: 20 éves kor alatt elszenvedett ficamnál a ismétlődés valószínűsége a szakirodalom szerint 66 és 94 % között mozog, de 30 év alatt is 50-64% esély van az újabb ficamra.

A vállficam mechanizmusa



Elülső-alsó ficam élőben

A hagyományos nem műtétes kezelési stratégia szerint a ficamodott vállízületet repozíció, azaz az ízületi vápába való visszahelyezés után rögzíteni kell 3 hétre úgy, hogy a kart beforgatott helyzetben a törzshöz erősítjük. Ezt követi szerencsés esetben a gyógytorna. Sajnos azonban ismerve a fenti számokat ez az eljárás nem túl sikeres.

Japán szerzők Itoi vezetésével 2007-ben közölték új módszerüket, mely szerint a ficam után a kart kiforgatott helyzetben rögzítik. Így a vállízület tokja elöl, ahol a rostos porc leszakadt, megfeszül, és a leszakadt rostos porcot a feszülő tok pont oda szorítja, ahova vissza kell forrnia. A kar beforgatott helyzete mellet a laza elülső toknak ilyen hatása nincs, így az esély is kisebb arra, hogy a leszakadt labrum a megfelelő helyre tapadjon vissza.

Az Itoi és munkatársai által közölt eredmények meggyőzőnek tűnnek, úgyanis az ő eljárásukkal kezelt betegeknél a ficamok ismétlődését 38 %-al sikerült csökkenteni, összehasonlítva a hagyományosan kezelt csoporttal.

A cikkről bővebben itt olvasthat.

Facebookolom

Stressz csökkentése jógával

A hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő jóga szinte bármelyik fajtája segít a népbetegséggé szélesedő stressz-kezelési nehézségek, stressz okozta problémák, megbetegedések kezelésében, és általánosságban a stressz szint csökkentésében.

Jógával a helyes testtartásért

A jóga a mellett, hogy napjainkban egyre népszerűbb rekreációs tevékenység, az egészségmegőrzésben, a helytelen életmódból fakadó ártalmak leküzdésében, és a gyógyításban is igen jelentős szerepet tölt be. Szinte minden modern mozgásrendszer (Feldenkrais, Pilates, NIA, stb.) valamilyen módon merít a jóga komplex és szinte kimeríthetetlen eszköztárából. Sőt, aki már valaha részt vett gyógytornán és jógaórán, megtapasztalhatta a mozgásanyag hasonlóságát. Sok egyéb pozitív hatás mellett a helyes testtartás kialakításában is fontos szerepet tölt be a rendszeres, szisztematikus jógagyakorlás. A mozgásszervi panaszok jelentős hányada a nem megfelelő testtartásból fakad.

A megfelelően felépített foglalkozás során a bemelegítő gyakorlatokkal az ízületek mobilitását tudjuk fokozni, valamint javul az egész test vérellátása; a biztonsággal végezhető egyszerű ászanák (jóga pozíció) rendszeres gyakorlással kialakítják az egészséges élethez elengedhetetlen helyes tartást. Ennek következtében kezdetben a mozgásszervi panaszok enyhülnek, majd fokozatosan el is tűnnek. Ezzel párhuzamosan az egész test izomzata és ízületei megerősödnek, az emésztési funkciók javulnak, az általános stressz szint csökken, mely tényezők együttes hatására az általános közérzetben javulás következik be és az állóképesség is fokozódik.

Share

teszt Kata

 ez egy teszt.

Mezitláb fussunk, vagy cipőben?

Az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a sportegészségügy azzal, hogy a mezitláb futás vagy a cipőben futás az egészségesebb-e. Ismert, hogy a nem megfelelő talajon, nem megfelelő cipőben végzett rendszeres futás nagy megterhelést jelent az ízületekre, annyira, hogy akár a kopásos folyamatokat is felerősíthetik. Amerikai kutatók legutolsó eredményei új megvilágításba helyezik ezt a kérdést.

Dr. Kerrigan és munkatársai 86 felnőttet vizsgáltak, akik először mezitláb, majd cipőben futottak futópadon. Eközben összesen 10 kamerával és 16 jeladóval rögzítették az alsó végtagok mozgásait, valamint a futópadon mérték a keletkező erőket. Azt találták, hogy cipőben futáskor a csípő ízületekben 54, míg a térd ízületekben 36 %-al ébredt nagyobb forganyomaték, mint amikor a futók mezitláb voltak. Ezek alapján arra következtetnek, hogy a megnövekedett erő az ízületeken belül nagyobb igénybevételt jelent, ami elősegítheti a kopásos folyamatok fegyorsulását.

A szerzők figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a vizsgálat eredményei és következtetései több szempontból is kérdésesek: a mérés nem volt teljesen pontos, mindenki, a saját biomechanikájától függetlenül ugyanolyan futócipőt kapott, és az sem egyértelmű, hogy a megnövekedett erő egyenesen vezetne a felgyorsult kopáshoz.

Úgyhogy a kérdés továbbra is nyitva áll: mezitláb, vagy cipőben fussunk? Önök szerint?

A cikkről bővebben itt olvashatnak:

http://www.medscape.com/viewarticle/718663?src=mp&spon=8&uac=70680CN

Térdízületi endoprotézisek

Térdprotézisek


Korábban már született egy bejegyzés a csípőprotézisekkel kapcsolatban, így most itt az ideje a térdízületi implantátumokról is szót ejteni.
A csípőhöz hasonlóan a térdízület is teherviselő szerepet tölt be az ember életében. Ennek megfelelően igen jelentős terhelés éri az évek során. A térdízületi kopás, artrózis egyéb káros tényező hiányában is jelentkezik általában 60 éves kor körül, de ha kísérőbetegség (csontelhalás, veleszületett deformáció, csont-, porcanyagcsere betegség), vagy szerkezeti változással járó sérülés is fennáll, a degeneratív folyamatok jelentősen felgyorsulhatnak. Az artrózis késői fázisában a protézis beültetés jelentheti a Beteg számára a lehetőséget a fájdalommentes életvitelhez.
A csípőprotézisekhez hasonlóan térdízületi implantátumokból is többféle típus létezik, a pótolandó porcfelszín kiterjedésének, elhelyezkedésének megfelelően, illetve a protézis anyagától és a rögzítés módjától függően.

Unicompartmentalis ( közismert magyar nevén szánkó) protézis

Olyan esetekben alkalmazható, ha a térdízületi porcfelszínnek csak az egyik fele ( compartment) károsodott súlyosan, de nem szükséges mindkét oldalt pótolni. A Beteg számára kisebb műtéti terheléssel jár, gyorsabb a rehabilitáció, jelentősen kisebb a csontveszteség a műtét során. Beültetése során fontos szempont, hogy a térdízület lágyrészei ( elülső keresztszalag, oldalszalagok) épek legyenek, így biztosítva az ízületi stabilitást. Az artrózis előrehaladtával az ízület másik oldala is károsodhat, ilyenkor szükségessé válik a protézis cseréje teljes felszínpótló (totál) implantátumra.

Teljes felszínpótló (totál) térdízületi protézis

Kiterjedt ízületi destrukció, következményes instabilitás, szalagelégtelenség esetén javasolt a totál térdprotézis beültetése. Ebben az esetben a lábszárcsont teljes ízületi felszíne és a combcsont teljes ízfelszíne pótlásra kerül. A femoralis (combcsonti) komponens fémből készül, rendszerint polírozott. A tibialis rész ( lábszárcsonti) készülhet egy darabban polietilénből ( all poly), vagy lehet fémtálcás verzió, ilyenkor még egy polietilén betét ( insert) kerül a fém komponensek közé csúszófelszínnek.
A beültetés során ez elülső keresztszalag eltávolításra kerül, az oldalszalagok és a hátsó keresztszalag megléte azonban nélkülözhetetlen az ízület stabilitásához ( CR- cruciate retaining – elülső keresztszalag megtartó protézis) . A hátsó keresztszalag sérülése, lazasága, nagy deformitás esetén un. hátsó keresztszalag pótló ( PS- posterior stabilized) protézis beültetése indokolt. Ilyenkor a protézisbe épített ütköző látja el a hiányzó szalag stabilizáló szerepét.
A rögzítés módját illetően a csípőprotézisekhez hasonlóan létezik cemetes és cement nélküli változatuk, hazánkban leginkább a cementes verzió használatos.

Patellofemoralis protézis

A térdprotézisek ritkán használt típusa. A műtét indikációs köre igen szűk. Kizárólag a patellofemoralis ( térdkalács-combcsont ízület) porcfelszín izolált károsodása esetén ültethető be, hibátlan lágyrészviszonyok mellett. Az artrózis előrehaladtával rendszerint hamar cserére szorul, emellett ára is igen magas, így hazánkban például nem igazán kerül beültetésre nagy szériákban.



Az alábbi videóban a térdprotézis beültetés alapjait magyarázzák el angol nyelven az érdeklődőknek:

Mozgásszervi elváltozások a várandósság alatt - Konzílium 2.0

Mindig nagy szenzáció egy új családtag érkezése. Mindenki lázasan tervez, szervez, a háttérben pedig dolgozni kezdenek a hormonok is. A kialakuló endokrin káosz többek között ortopédiai megbetegedések kialakulásához is vezethet. Az általános kötőszöveti lazaság ízületi instabilitást, a jelentős testsúlygyarapodás pedig túlterhelést eredményez. E két rendellenesség a legtöbb ízületünk (különösen a teherviselők) számára igen kedvezőtlen feltételeket biztosít.
Bejegyzésünkben a terhesség során jellemzően kialakuló panaszokból válogattunk össze néhányat.

Talán a legjellemzőbb probléma terhesség alatt a sokszor tartós derékfájás. Itt lehet a terhesség szót szó szerint értelmezni. A kilencedik hónap végére 10, de akár 20 kg súlytöbblet alakulhat ki, túlterheléses panaszokat eredményezve. A leggyakrabban érintett terület az ágyéki gerincszakasz. Külön szerencsétlenség számára a súly egyenlőtlen eloszlása, ami az egész felsőtest súlypontját előremozdítja. A meglazult szalagrendszer miatt megváltozik a csigolyák helyzete, apró ( mikro-) instabilitás alakul ki. A kisízületekben gyulladás alakul ki, ami irritálhatja az ott futó idegszálakat ( ez okozhat alsó végtagba sugárzó fájdalmat, zsibbadást) Mindezzel párhuzamosan a porckorongok is drámai helyzetbe kerülnek. Két instabil csigolya között ütközőnek lenni nem egyszerű dolog. Sokszor nem is sikerül nekik és discus protrusio ( beboltosulás), vagy hernia ( sérv) alakul ki még komolyabb neurológiai problémát okozva. A hátizomzat egy darabig még bírja lépéssel, de miután kifáradtak az izmok, feszülésük, görcseik okoznak fájdalmat a kismamának. A kezelés legfontosabb eleme a problémás terület tehermentesítése. Fogyás természetesen nem jön szóba, de a sok fekvés enyhíti a panaszokat. Gyulladáscsökkentő, izomlazító gyógyszer szedése csak szülésszel való konzultálást követően javasolt! Igen súlyos esetekben szóba jön a császármetszés is ( természetesen a rendes terminus időpontjában), mert a hüvelyi szülés során alkalmazott préselés a panaszokat súlyosbíthatja. Ez szülészeti, ortopédiai vizsgálat alapján javasolható. Fontos a hátizomzat rendszeres karbantartása, hasznos eljárni kismamatornára, ahol a szükséges gyógytornagyakorlatok begyakorolhatóak. Sajnos a szülést követően sem oldódik meg magától a helyzet. Megszűnik a jelentős súlytöbblet, helyette viszont a gyermek emelgetése okozhat gondot. Az ágyéki gerincszakasz ugyanúgy túlterhelődhet, mintha fizikai munkát végezne a kismama. A továbbiakban ugyanúgy szükséges az izmok erősítése, nyújtása, hogy gerincünk alkalmazkodni tudjon az újabb kihívásokhoz.
A gerinchez hasonlóan sokszor egyéb ízületek is megsínylik a várandósságot. Különösen a már említett teherviselő ízületek, térd, csípő, boka kerülnek veszélybe. Visszatérő ízületi fájdalmak, folyadékgyülem, mozgáskorlátozottság nehezíthetik a gyermekét váró kismama életét. A panaszok kialakulásában ugyanúgy a túlterhelés, instabilitás és a fokozott gyulladáskészség játszanak főszerepet. Az érintett ízület megtelik folyadékkal, a tok feszül, az ízület mozgása beszűkül. A fájdalom sokszor egész jelentéktelen megterhelést követően, hirtelen, nagy intenzitással jelentkezik és csak igen nehezen kontrollálható. Sok esetben még a teljes nyugalomba helyezés is csak átmeneti javulást eredményez. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők szedése szülész engedélyével indokolt lehet. Érdekes, hogy a szülést követően a fájdalom sokszor szinte azonnal elmúlik, gyakorlatilag különösebb kezelés nélkül.
Egy másik gyakori gyulladásos betegségcsoport a különböző mozgató inak tenosynovitise. Leginkább a csuklót feszítő inak ínhüvelyét érintő és a korábban leírtakhoz hasonlóan fájdalommal, mozgásbeszűküléssel járó elváltozás. Az ínhüvely gyulladása során beszűkül az ín mozgását elvileg akadálytalanul lehetővé tévő alagút és a kéz mozgatásakor folyamatos mechanikai irritáció lép fel az ínon és környezetében. Mondanom sem kell, hogy ez nincs kedvező hatással az ín normális működésére. A gyulladás és az általa kiváltott hegesedés nehezíti az ín mozgását, emiatt a csukló hátrafeszítése akadályozottá válik, a fájdalom miatt pedig nem is kíván a Kismama ilyen mozdulatokat végezni. A gyulladás egyik gyakori következményei a különböző helyeken megjelenő folyadékkal teli tömlők, a ganglionok megjelenése. Természetesen a ganglionok mindig a gyulladt ínak mellett alakulnak ki, bőrt felemelő, cseresznye nagyságú, nyomásra érzékeny dudorok formájában. Súlyos fájdalmak esetén szóba jöhet a ganglion leszívása ( átmeneti eredmény, hamarosan újra telítődhet), vagy eltávolítása helyi érzéstelenítésben. Az ínhüvelygyulladások kezelése a már jól ismert elvek szerint szigorú kímélet, rögzítő használata, óvatos tornásztatás, hűtés, illetve nem-szteroid gyulladáscsökkentők szedése szülész engedélyével.
Lábpanaszok
A korábban már említett bokaízületi gyulladás mellett egyéb lábproblémák is előfordulhatnak terhesség alatt. Lábfej, lábszárduzzanat ( ödéma), lúdtalp, sarokfájdalom a leggyakoribbak. A lúdtalp ( hosszboltozat süllyedés ) kialakulásáért leginkább a fokozott kötőszöveti lazaság a felelős. Megnyúlnak a boltozatot stabilizáló szalagok és a lábcsontok szétterülnek. Olyan csont- és porcfelszínek kerülnek terhelés alá, melyek nem ilyen irányú és mértékű terhelésre lettek tervezve. Ez a megváltozott statikai helyzet helyi gyulladáshoz, a talpi kötőszövetes lemez ( plantaris fascia) feszüléséhez, túlterheléséhez vezet. A fascia tapadásánál a sarokcsonton csonthártyagyulladás alakulhat ki, a lábtőízületek bántalma pedig a lábszár felé kisugárzó fájdalmat eredményezhet. A legegyszerűbb kezelési mód jól kialakított lúdtalpbetét viselése, valamint a napi rendszeres lábizomtorna. Saroktáji fájdalmaknál jó szolgálatot tehet egy pár szilikonos sarokék viselése, mely kissé emeli a sarkat jobb helyzetet biztosítva a csontoknak, valamint kényelmes, puha ágyat biztosít az érzékeny csonthártyának. Fontos a megfelelő stabilitású, vastag talpú ( rezgéscsillapítás!), kényelmes cipők viselése. A lábszár és lábfej duzzanat (ödéma) oka az alsó végtag keringésének lassulása és az emiatt a szövetek közé kipréselődő folyadék. A láb duzzadt, esetleg lividen elszíneződött a pangó vér miatt. Az ödéma megelőzésére, kezelésére a legjobb módszerek:

- a lábak gyakori polcolása
- megfelelő lábbeli viselése: túl szűk, vagy rövid cipő elszoríthatja a láb keringését
- szegés nélküli zokni, harisnya viselése: szintén elnyomhatja a keringést
- Amennyiben sokat kell ülni, érdemes gyakran felállni, átmozgatni az izmokat, így serkentve a vérkeringést
- Sok mozgás, izomtorna
- nagy mennyiségű folyadékbevitel
- kiegyensúlyozott, sószegény étrend
- érdemes a lábméretet gyakran ellenőrizni, mert a terhesség alatt akár több számmal is nagyobbodhat a fenti elváltozások miatt és a cipők cseréjére is szükség lehet.

Ezek után már csak egy érdekes elváltozásról írnék, amely jellemzően akkor jelentkezhet, amikor már mindenki azt hiszi, hogy végre vége, mégpedig a szülést követően. Kezelést ritkán igénylő, de sokszor panaszt okozó elváltozás a hüvelyi szülés alatt kialakuló symphysiolysis, vagyis a medence szétnyílása. A nyílás mértéke változó, általában 1-2 cm, de láttunk már 8 cm-es elmozdulást is. Műtéti ellátást igen ritkán igényel, legtöbbször egy széles medenceszorító bőröv megfelelő megoldást nyújt. Érdekes, hogy panaszok esetén a Beteget járatni kell, a fájdalmai így előbb szűnnek. A nyílás a későbbiekben megmaradhat, de panaszokat már nem okoz.

40 hét egy percben:



És most lássuk a terhesség kellemetlen velejáróit más szempontból nézve:

ENT House Budapest Horváth Tamás fül -orr-gégész

Elmedoktor Veress Dóra pszichiáter

Mentők Blog Heinrich Károly sürgősségi ellátás

Minden, ami pszihológia blog – Kindler Réka pszichológus

PepitaZebra blog – Török Dóra gyermekorvos

Share

Az alkoholizmus ortopédiai vonatkozásai – Konzílium 2.0

A túlzott alkoholfogyasztás közismerten súlyos károsodásokat okoz szervezetünkben. A Konzílium 2.0 e havi jelentkezésében, ezekről a hatásokról, következményeikről szeretnénk bővebben írni. Természetesen a Menta blogja a mozgásszervi elváltozásokra helyezi a fő hangsúlyt.
Rögtön az elején két csoportra is bontanám a kérdéskört. Az egyik az akut etiles intoxicatio ( értsd ezalatt: alapos részegség), a másik a huzamosabb időn keresztül tartó, rendszeres, jelentős mennyiségű alkoholos ital fogyasztása ( krónikus alkoholizmus). Egyes vélemények szerint napi 1-2 üveg sör rendszeres elfogyasztása már kimeríti az alkoholizmus fogalmát, de a diagnózis kimondásához multidisciplináris ( legfőképpen belgyógyászat, pszichiátria) vizsgálatok is szükségesek.

Részegség és a traumatológia kapcsolata

Természetesen a traumatológiai esetek dominálnak, ez a koordináció romlásának, a helyzetfelismerő képesség gyengülésének tudható be.
Klasszikus sérüléstípusok a különféle fejsérülések. Ezek a sérülés mechanizmusától függően lehetnek, repesztett, vágott, vagy metszett sebek, melyek általában veszélytelenek, de orvosi ellátást ( sebtisztítás, varrat) igényelnek. A fejsérülések kombinálódhatnak a koponyacsontok repedéseivel, töréseivel, ami súlyos, életveszélyes állapot is lehet, szoros orvosi megfigyelést, akár idegsebészeti műtétet tehet szükségessé. A külsérelmi nyommal akár nem is járó fejsérülések szintén nagy jelentőségűek, mert maradandó károsodások, halál következhetnek be még a sérülést követő időszakban is. Legenyhébb formájuk az agyrázkódás (commotio cerebri), mely néhány napi pihenéssel kezelhető. Súlyosabb elváltozás az agyzúzódás (contusio cerebri) az agyállomány összenyomatása által keletkezik. Külön figyelmet kell szentelni a koponyán belüli vérzésekre (subduralis, epiduralis haematoma, subarachnoidalis vérzés), mert ezek tünetei sokszor csak napok múlva jelentkeznek, de az addigra kialakult károsodások akár visszafordíthatatlan neurológiai állapotot okozhatnak.
A koponyasérülések mellett természeten sok más sérüléstípus is előfordulhat. Bokaficamok, törések, lábszártörések, felső végtagi traumák a leggyakoribb sérülések, melyek tönkretehetnek egy átmulatott éjszakát.

Krónikus alkoholizmus és az ortopédia

A krónikus alkoholizmus az ortopédiában is otthagyja névjegyét. A korábban felsorolt traumatológiai esetek bármelyikének lehet késői következménye, mely ortopédiai beavatkozást tehet szükségessé. Van azonban néhány klasszikus ortopédiai elváltozás, mely igen jellemző alkoholistáknál.
Az első ilyen betegség az aszeptikus combfej elhalás. A pontos mechanizmus nem ismert, de lényege a combfejet ellátó erek szűkülete, elzáródása miatt kialakuló csontelhalás. A combfejben cysták alakulnak ki, a terhelési felszíneknek megfelelően a csont először ellapul, majd be is roppanhat, súlyos csípőízületi deformitást eredményezve. Ficat és Arlet urak határozták meg a betegség lefolyásának egyes stádiumait:

O. stádium: nincs röntgen jel, a Beteg panaszmentes
I. stádium: enyhe klinikai tünetek (terhelésre fokozódó, hirtelen kialakuló fájdalom). Röntgen jel nincs, MR vizsgálattal kimutatható az elváltozás
II. stádium: röntgenen háromszög (ék) alakú elváltozás, az ízfelszín még ép. A Beteg panaszai változatlanok.
III. stádium: beroppan az ízületi felszín, gyulladás alakul ki. A Beteg panaszai fokozódnak, heves fájdalom, jelentős mozgásbeszűkülés alakul ki.
IV. stádium: terminális fázis, másodlagos csípőízületi artrózis alakul ki, a combfej jelentősen deformált.

Kezelése a kezdeti szakaszban tehermentesítés, úszás, gyógytorna. A folyamat előrehaladtával azonban ezek a módszerek nem vezetnek sikerre, előtérbe kerül a sebészeti ellátás. Ficat I-II stádiumban a célravezető módszer a combfej óvatos megfúrása vékony fúróval, egyrészt felfrissíti a csontállományt, másrészt pedig csökkenti a nyomást a kialakult cystákban. Ficat III stádiumban a szóba jövő műtétek célja a beroppant területek tehermentesítése. Ez az állapot oszteotómiák által érhető el. A műét során a combcsontot meghatározott pontokon átvágjuk, majd a két darabot egymáshoz képes elforgatva csavarozzuk újra össze. Ennek során a beteg felszínt „kiforgatjuk” a terhelési zónából. Ezen típusú műtéteket régebben nagy számban végezték, azonban a modern csípőprotézisek megjelenésével kimentek a szokásból. Ficat IV stádiumban az artrózis kialakulásával pedig egyértelműen a csípőízületi artroplasztika a választandó eljárás.
Az alkohol okozta neurogén arthropátia egy másik, igen gyakori következménye a rendszeres fogyasztásnak. A nagy mennyiségű etilalkohol végzetes hatással van az idegsejtekre. A lassan pusztuló idegek miatt zavart a láb fájdalomérzése, érzéketlenség, görcsök, izomgyengeség is kialakulhatnak. A láb gyakran duzzadt, a talpi felszínen érzéketlen, éles szélű fekélyek jöhetnek létre. A lábcsontok és ízületek szintén megsínylik az alkohol hatásait. Csontritkulás, ízületi gyulladás jön létre. A második stádiumban csontfelszívódás, akár csonttörés is megfigyelhető, az ízületekben közepes artrózis, az ízület luxálódása mellett. Harmadik stádiumban előrehaladott artrózis, csontos defektusok uralják a képet.
Kezelésében elsődleges a kiváltó ok megszűntetése. Szigorú alkoholtilalom, a cukorháztartás rendezése, sok B-vitamin. A már kialakult fekélyek kezelése mellett a lábat speciális betéttel, cipővel tehermentesíteni kell, a sérülésektől pedig óvni. Később a lábdeformitások (kalapácsujj, bütyök) műtétileg rendszerint kezelhetőek, de előtte fontos a keringés, beidegzés rendezése, mert a legkisebb műtét eredményét is tönkre teheti egy fertőzés, ami alkoholista betegek eseteiben lényegesen gyakrabban megtörténik.
Az osteoporosis az egész csontvázat érintő betegség, mely alkoholizmus során gyakrabban jelentkezik. A rendszertelen étkezés, és az alkohol okozta különböző szervi károsodások miatt, zavart szenved a csontanyagcserében igen fontos D-vitamin és Ca felszívódása. Ennek eredményeként csökken a csontok sűrűsége, sokkal sérülékenyebbé válnak. Már kisebb sérülés is csonttörést okozhat, de pl. a csigolyatestek csupán a Beteg saját testsúlyától is összeroppanhatnak. Ha ehhez hozzávesszük a korábban említett koordinációs zavarokat, akkor érthető, miért veszélyes ez az állapot fokozottan az alkoholos betegekre.
Általánosan elmondható, hogy a rendszeres, tartós alkoholizmus, borzasztó hatással van az egész mozgásszervi rendszerünkre. Igen fontos az alkohol teljes megvonása, a normális táplálékbevitel rendezése. El kell menni az évi csontsűrűség vizsgálatra, és látogatni kell az érsebészeti és neurológiai lábszűréseket is!


Mindent egybevéve az alkoholfogyasztásban a legfontosabb tényező a mértékletesség legyen és sok gondtól óvjuk meg magunkat!


Az alábbi videón a legjellemzőbb sérülési mechanizmusok akut etiles intoxikációban.

És most lássuk mit írtak a Konzílium 2.0 többi résztvevői az alkoholizmusról:

ENT House Budapest Horváth Tamás fül -orr-gégész
Elmedoktor Veress Dóra pszichiáter
KindlerMedical - Demeter Irma szakgyógyszerész
Mentők Blog Heinrich Károly sürgősségi ellátás
Minden, ami pszihológia blog – Kindler Réka pszichológus
PepitaZebra blog – Török Dóra gyermekorvos
MedIq – Meskó Bertalan kutatóorvos, genetika

A nagyízületi endoprotézisek csodálatos világa

Az ortopédiai betegellátás egyik legmeghatározóbb irányvonala a nagyízületi endoprotetika. Legyen szó csípő-, térd-, vagy vállízületről, a protézis implantáció az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás az ortopéd sebészetben világszerte. Az 1960-as évek második felétől folyamatosan emelkedik az évente beültetett implantátumok száma, az eszközök fejlesztése pedig mára sokmillió dolláros üzletággá nőtte ki magát. Csak Magyarországon éves szinten több ezer nagyízületi endoprotézis kerül beültetésre és ez a szám nemzetközi viszonylatban igen alacsony szám.
A műtétek indikációja széles skálán mozog. Leggyakrabban ízületi porckopás, arthrosis miatt történik az implantáció, de sokszor egyéb módon nem kezelhető csonttörések ( pl. combnyaktörés, ízületet destruáló térdtáji törések), valamint az ízületet is érintő mozgásszervi megbetegedések, reumatológiai kórképek is vezethetnek erre az útra.

Ebben a bejegyzésben a csípőprotézisek alaptípusait szeretném bemutatni.

Csípőprotézis

A leggyakrabban beültetett implantátum típus. Anyaga a gyártótól függően változatos lehet, legtöbbször orvosi acélból, Cr-Co-Mo ötvözetből, illetve titánból készítik. Az azonos alapkoncepció szerint a protézis három részből áll: vápa, szár, fej.
Vápa: ez a rész illeszkedik a medencecsont un. acetabulum részébe, ez helyettesíti az ízület üregét, ez foglalja magába a fejet, melynek azonos átmérőjű gömbfelszíne biztosítja a művi ízület szabad mozgásait. A combcsont levágott végébe kerül beültetésre a protézis szára, mely továbbítja a rá nehezedő erőt a láb felé. Az ízület stabilitását a Beteg saját izomzata, valamint a megfelelő helyzetben beültetett protézis komponensek adják. A csípőprotézis rögzítésére két módszer létezik: cementes ill. cement nélküli megoldás.

Cementes rögzítésnél a komponenseket nagy szilárdságú, kétkomponensű PMMA ( polymetil-metakrilát) ragasztó ( un. csontcement) rétegre helyezik rá, ami kb. 10 perc kötési idő múlva a cementtel valóban egyenértékű stabilitást biztosít. A legtöbb esetben jól alkalmazható technika, a cement elérhető antibiotikumos változatban is, nagyobb defektuokkal járó esetekben is jó stabilitást biztosít. A cementes vápák egy elemből állnak, nagy keménységű polietilénből készülnek.

A cement nélküli (CN) eljárásnál kiemelt szerepe van a protézisfelszín kiképzésének. Általában speciális hydroxyapatit bevonatot kap, vagy a felszín kialakítása eleve kedvez a Beteg csontjának a protézishez való rögzülésének (gyakorlatilag belenő a csont a protézisbe). A beültetésnél fontos az un. „press-fit” technika alkalmazása, vagyis a komponenseket úgy illesztjük a helyükre, hogy oda szorosan befeszüljenek, rögtön megfelelő stabilitást adva, ami a csontosodás során csak tovább növekszik. Nem alkalmazható minden esetben, pl. jelentős csonthiánnyal járó esetekben ( medencetörések, veleszületett csípőficam után) nincs meg a szükséges anatómiai helyzet, ami lehetővé teszi a „press-fit” elv megvalósítását. Ilyenkor cementes, vagy hibrid ( cementes vápa- CN szár, vagy akár fordítva) a választandó. A CN vápák két részből tevődnek össze. Az egyik a fémből készült külső héj, ebbe illeszkedik a nagy keménységű polietilén belső ( insert ).




A csípőízületi endoprotetikában új irányzatnak számítanak a „resurfacing”, vagy Birmingham protézisek. A beültetés során nem kell a combcsont teljes fejét, nyakát eltávolítani, hanem elegendő a csontot megfelelő formájúra alakítani, majd a protézis sapkaszerűen ráilleszthető. A műtét így jelentős csontveszteség nélkül megúszható, ami az ortopédiában nem kis cselekedet! A módszer sajnos nem alkalmazható minden esetben, sőt kimondottan szűk az indikációs köre ( Fiatal beteg, jó csontállomány, megfelelő anatómiai helyzet, gyakorlott sebész). Magyarországon leginkább igen borsos ára miatt nem terjedt még el.
A videón az úriember egy évvel van a műtét után. Természetesen a jobb oldali karatemester operálták... De vajon melyik csípőjét???